Pápua Új-Guinea, ahol 700 törzs él és 841 nyelvet beszélnek

Ősi szertartások, érintetlen természet, csodálatos látnivalók és 841 beszélt nyelv.

Fotó: Shutterstock

Trópusi sziget és trópusi sziget között is hatalmas különbségek vannak, még akkor is, ha pár száz kilométer választja el őket egymástól. Pápua Új-Guinea szigetei Ausztráliával, Indonéziával és a Salamon-szigetekkel szomszédosak és ez igen érdekes, egyedi úti céllá teszi. Pápua Új-Guinea nagyon-nagyon messze van, de aki járt már ott, azt mondja, a kétnapos utazás minden szenvedése megérte, hogy láthassa ezt az országot és a népét, törzseit.

Pápua Új-Guinea az Új-Guinea szigetcsoport egy része, ahol már 60 000 évvel ezelőtt is éltek a mai pápuák ősei – az őskorban az Afrikából kirajzó emberek népesítették be, akik a sziget belsejében éltek és növényeket háziasítottak. Pápua Új-Guinea történelméről írásos emlékek a 16. századtól érhetők el, amikor a portugál és spanyol felfedezők megérkeztek a területre. Az ország mai neve is a felfedezőknek köszönhető: az egyik portugál azt mondta, nevezzük a Pápuák szigetének, a másik meg azt, hogy nevezzük Új-Guineának, hiszen az őslakosok hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira, így lett Pápua Új-Guinea, hiszen mindkét felfedezőnek igaza volt.

Ősi hagyományok, színpompás rítusok

A szigetek csodálatos földrajzi és természeti adottságainak köszönhetően igen kedvelt úti cél lehetne a világ turistái előtt, de messzesége és nehéz megközelíthetősége miatt nem járnak ide hordákban a turisták, nincsenek hatalmas resortok, mint mondjuk a Maldív-szigeteken, tehát amennyire ez a 21. században lehetséges, a terület érintetlen maradt. Az ősi kultúra ugyanúgy jelen van a helyiek hétköznapjaiban, mint több száz vagy ezer éve. Persze ahhoz, hogy ilyet lássunk, napokig kell utazni a sziget belseje felé; nem a fővárosban fogunk férfivá avatást látni. Igen, a pápuák még mindig ragaszkodnak hozzá, hogy színesre festve, csodálatos, természetes anyagú (növény, színes tollak, kagylónyakláncok stb.) díszeikben ünnepeljenek, rítusokat tartsanak, fesztiválozzanak.

Éljen a vidék és a sok nyelv!

Pápua Új-Guinea közel 9 milliós lakossága még mindig úgy gondolja, hogy sokkal jobb nekik a természethez közel, kis településeken, falvakban vagy akár cölöpházakban élni, mint nagyvárosokban összetömörülve. A lakosság mindössze 18%-a él városokban. Az ország abban is egyedülálló, hogy a világon itt beszélik a legtöbb nyelvet, szám szerint 841-et – ez a világ összes ismert és beszélt nyelvének egynyolcada. Egy nyelvet kb. 6000 ember használ. A hivatalos és tanítási nyelv egyébként az angol, de van még két hivatalos keverék nyelv is, amelyeket többen beszélnek az angolnál (például az országgyűlésben sem angolul beszélnek).

Az országban több mint 700 törzs él, ebből 80% pápua, de a pápuák között is rengeteg törzs van.

Felmerülhet benned a kérdés, mégis miből van bevétele a pápuáknak, ha nincs túl sok turista és rengetegen élnek még ma is törzsi szokások és vallás alapján. Az ország bevételének nagy része burgonya, kókuszdió, ananász, banán, manióka, olajpálma, kávé és kakaó kereskedelemből származik. Vannak nyersanyagkészleteik is, továbbá gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik az ország, de azok kinyerése, kibányászása az infrastruktúra nem túl gyors fejlődése miatt nehézkes.

Pápua Új-Guinea képekben:

Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock


Fotó: Shutterstock



Ha bővebben érdekelnek ezek a rítusok, akkor Travellina utazási blogjában leírja, hogy azon kevés turisták közé tartozik, akik részt vehetettek a Goroka fesztiválon és személyesen részt vehetett egy ősi bevataási szertartásban is.

AMI MÉG ÉRDEKELHET