Több Balaton, kevesebb Adria – így szól az idei nyár mottója a magyarok számára, és ha jól értesültünk, te ezt maximálisan követed is. Mennyi időt töltesz nyaranta a Balcsin?
Balaton nélkül nálunk nem múlik el nyár, két-három hetet minden évben lent vagyunk a családdal. Ez már a gyerekkoromban is így történt, csak akkoriban még nem volt saját nyaralónk, viszont a szüleim munkahelye révén szuper üdülőkbe mehettünk beutalóval. Ezek még a klasszikus SZOT-üdülők voltak, konyhás nénikkel és csoportos pingpongozással, de ezeknek is megvolt a maguk a bája. Sőt, kicsit ennek a nosztalgiáját keresem a mai napig a Balcsin.

Balaton-ügyben két nagy párt alakult ki: vannak az északipart és a délipart rajongók. Ti melyikhez tartoztok?

Egyértelműen a déliekhez. A feleségemmel mindketten a déliparton nyaraltunk már gyerekként is, és több mint tíz éve van egy házunk Zamárdiban, amelyet azóta is imádunk.

Pedig az elmúlt évek az észak egyre növekvő népszerűségéről szóltak. Te mit kedvelsz a déli részekben?
A dél minden országban a vadabb, rendezetlenebb, szabadabb, ösztönösebb életet jelenti. Ezt láthatod Olaszországban, Spanyolországban, de még Amerikában is. A dél-balatonosok szerint az északiak kicsit elitisták, és néha megmosolyogjuk őket a vasalt ingük miatt… Rajtunk ezzel szemben alig van ruha, én egy fürdőnadrágban és egy papucsban elvagyok egész nap. A víz itt sokkal sekélyebb, így sokkal melegebb is, ezért mi nem úszunk, hanem dagonyázunk, amit a gyerekek különösen élveznek. Az is szuper, hogy mi szemben az északi rész gyönyörű vonulatait látjuk, míg a túloldalról csak ezt a „lapos semmit" nézhetik – bár ez sem teljesen igaz, mert azért itt is vannak dimbek-dombok. És mivel a túlparton megy le a nap, a legszebb naplementéket is mi látjuk!

A környék természeti világát is sikerült már alaposabban felfedezned?
Régóta tervezek egy madárnéző túrát a Kis-Balatonon, ahol állítólag kócsagokat és szürke gémeket is lehet látni, de még mindig nem jutottam el. A Road Movie című műsorunk forgatása miatt viszont nemrég jártam a viszonylag közeli szekszárdi vidéken, és csak ámultam, mennyire gyönyörű. Meglátogattuk Németh János pincészetét, egy nagyon szép, régies stílusú parasztházzal és a kertben egy nagy diófával, alatta kecskelábas asztal. Janó pedig fantasztikus borokkal, sillerekkel és syrah-kkal kínált minket.

Ha balatoni gasztronómia, akkor inkább a laza strandbüfé vagy az elegáns fine dining?
A legegyszerűbb ételeket is szívesen megeszem, csak legyenek jók! Zamárdi egyik legjobb kajás helye a Patkó büfé, ahol a klasszikus balatoni ételekből, mint a hekk vagy a rántott ponty, tényleg a legjobbat hozzák ki. Rendes halászlét találni a Balatonon nem is olyan könnyű, de a Patkóét bátran ajánlom mindenkinek. A műfajban Halas Karcsi is remek, akinél kizárólag a "Minőségi Magyar Hal" védjeggyel ellátott alapanyagból készült fogások kerülnek tányérra. Ha pedig egy kicsit szofisztikáltabb ételekre vágyunk, ott a híres balatonszemesi Kistücsök. De én nagyon szeretek főzni is vagy grillezni a kertben. Sokszor egy táborra való gyereket étkeztetünk, mert nálunk vannak a gyerekeink haverjai is.

Gyerekekkel különösen ideális ez a partszakasz…
És a Zamárdi Kalandpark az egyik legnagyobb az országban! Van benne közel húsz akadálypálya, meg egy hatalmas csúszópálya.

Az északi rész akkor teljesen kimarad a balatoni látogatásaidból?
Az előbb persze kicsit túloztam – szeretem azért az északi partot is. Gyakran járunk át Tihanyba vagy Sajkodra, és nagyon klassz a Káli-medence is: többször ettünk már például a Kővirág étteremben Köveskálon, Mindszentkállán pedig mindig betérünk egy-két gombócra a Kő fagyi?-ba. Aztán néha meglátogatjuk a barátainkat Paloznakon, ahonnan egyébként is fantasztikus a panoráma.

Mi jelenti számodra egy ilyen nyaralás alatt a legjobb szórakozást?
Hogy a napon edzhetek – ha 30 fok van, az nekem már maga a szórakozás! És az olvasás, most épp Bereményi Géza Magyar Copperfield című új regényét hoztam magammal. Aztán a kutyasétáltatás, a pingpong, meg a fürdés a Balatonban vagy a medencénkben. Pár ismerősünknek van hajója is, és néha kivisznek minket is a tóra.

És ha szárazföld, akkor autó, vonat, esetleg bringa?
Sokáig megrögzött bringás voltam, Budapesten szinte mindenhová azzal közlekedtem, és a Balatonon is régi nagy tervem, hogy egyszer körbebiciklizem a tavat. Két éve viszont megcsináltam a jogosítványt, azóta sokat autózom, mert még mindig nagy élmény, hogy vezethetek.

Említetted a Road Movie című műsort. Miről szól és hol látható?
Ez egy internetes sorozat, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség támogat, és a lényege, hogy a zenén keresztül népszerűsítsük a magyar vidékeket. Ezért felkérünk zenekarokat, hogy írjanak dalokat a saját városukról vagy régiójukról, ahol aztán a tagok végig is kalauzolnak minket. Horváth Tomival Szekszárdon jártunk, a Road zenekarral a Mátrában, a Wellhellóval a Balaton északi partján, a Tankcsapdával pedig természetesen Debrecenben, ami szintén zseniális volt.

Hogy hogyan veszi be Tilla és a Tankcsapda a Hortobágyot, abból íme egy kis ízelítő:

A teljes interjút Till Attilával a Drive magazin szeptemberi-októberi számában olvashatod majd!

Szöveg: Patakfalvi Dóra