Az Őrség felfedezése általában egy hosszú hétvégével kezdődik, a tapasztalatok szerint a visszatérők már heteket töltenek itt, és akadnak olyan „gyüttmentek”, akik végül második otthonuknak választják országunk e békés, eldugott szegletét.
Országjárók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánk dél-nyugati tájegysége, az Őrség, amelynek fő vonzerejét a természeti szépségek és az élő hagyományok adják. E szelíden hullámzó dombvidék volt valaha a nyugati határvédelem bástyája, neve a honfoglalás korában idetelepített őrállókra utal. A vidék településszerkezetét mind a mai napig meghatározzák a „szerek”, a dombok tetején lévő, valaha rokonok által lakott épületegyüttesek. Területének szinte egészét lefedi az Őrségi Nemzeti Park, bővizű patakok, vadakban gazdag erdőségek, mesterségesen kialakított tavak várják az utazókat. Családdal, kerékpáron és túrázva is felfedezhetjük a környéket, mutatjuk, merre érdemes indulni!
Az Őrség számokban
- Hétrétország – így is nevezik az Őrséget, valamint egy helyi kulturális fesztivált is
- 21 szórványos kistelepülés a dombok tetején
- 2 Árpád-kori templom
- 3 fürdőtó
- Több mint 20 működő fazekas a térségben
- Több mint 12 nyitott porta Szalafőn ünnepnapokon és hosszú hétvégéken
- Több tucat „gyüttment”, aki itt talált otthonra, és bekapcsolódott a vendéglátásba
- Milliónyi mákszem a híres tökös-mákos rétesben
Őriszentpéter, az Őrség központja
Az Őrség fővárosaként számon tartott Őriszentpéter templomának története a környék kalandos múltjáról mesél. Az eredetileg katolikus templom tornya és hajója eredeti, az 1230-as években épült román stílusban, az 1500-as években erődtemplomként funkcionált, ehhez bástyákkal, sánccal, árokkal látták el. A török hódoltságot a vidék épületei és közössége is megszenvedte. Később a Batthyány-családhoz tartozott a terület, amelynek lakossága a reformáció során áttért, ennek nyomán meszelték a templom falait fehérre, azonban a vakolat alatt néhol előbukkannak az eredeti freskók.
Az Őrség múltját a szintén a Templomszeren található Szikszay Edit Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény mutatja be, amelynek szomszédságában az Őrségi Vadászati Kiállítás várja a látogatókat. További őrségi látnivalókról, túraútvonalakról pedig a Natura 2000 Fogadó- és Látogatóközpontban érdeklődhetünk.
Az őrség legismertebb fogásait, a dödöllét, a tökös rétest vagy a hajdinamálét a helyi vendéglőkben ízlelhetjük meg, ha pedig valami igazán emlékezetesre vágyunk, az őriszentpéteri Pajtában a helyi alapanyagokra épülő, helyi ízek ihlette csúcsgasztronómiába is belekóstolhatunk. A településen és a szomszédos Szalafőn számos igényes vendégház és fogadó várja az utazókat az Őrségben töltött napok kiindulópontjaként.
Ismerkedjünk a helyiekkel Szalafőn!
A szlovén–magyar határtól két és fél kilométerre álló Kömpe szeme kilátóból madártávlatból csodálhatjuk az őrségi táj jellegzetes dombjait. Szalafő öt szerére látunk rá a szoknyás harangláb vonásait tükröző építményből. Szalafő az őrségi közösségi élet mozgalmas központja, ahol a múltba is betekintést nyerhetünk a Pityerszeri Skanzen meglátogatásával. A három, helyben megőrzött porta olyan helyi élményeket kínál, mint a kerekperec- vagy mézeskalácssütés, tökmagolajütés (sajtolás), íjászat vagy fazekas korongozás. Itt található az Élet a kaszálógyümölcsösben tanösvény is, amely 2014-ben az év ökoturisztikai létesítménye lett.
Szalafő a legjobb úti cél, ha valaki az Őrség hagyományaival szeretne megismerkedni.
Bátran térjünk be a nyitott portákra, ismerkedjünk, kérdezzünk – ezen a környéken természetes a közvetlenség! Szalafőn működik az Őrségi Ízek Portája, ahol a környék jellegzetes ételeit, azok elkészítését ismertetik meg az érdeklődőkkel. A szalafői portanyitogató keretében ünnepnapokon és hosszú hétvégéken tucatnyi porta kinyit, hogy betekinthessünk az itt élő emberek hétköznapjaiba.
Elő a hátizsákkal és a túracipővel!
Ha már kellőképpen belemerültünk a helyi kulturális hagyományokba és gasztronómiába, érdemes túrázva is felfedezni a Belső-Őrséget Magyarszombatfa, Velemér és Gödörháza érintésével. Túránk kiindulási pontjának válasszuk a fazekasságáról híres Magyarszombatfát, ahol több tucat fazekas alkot mind a mai napig. Táblák, kerítésen lógó csuprok hirdetik, hova térhetünk be meglesni egy boglyakemencét, vagy megismerni a tréfás csalikorsók történetét. A júliusi Fazekas Napokon kulturális programokkal várják az utazókat, akik a környék legszebb vendégházában, a Kosbor Panzióban is megszállhatnak.
Magyarszombatfa után vegyük az irányt a szlovén határ mellett található Velemér felé, ahol az erdő szélén szintén egy Árpád-kori templom áll. A Szentháromság-templom az ellenreformáció után használaton kívül maradt, a teteje beomlott, és a természet eluralkodott belsejében. Az 1960-as években restaurálták, ekkor derült ki, hogy a templom tájolása, ablakainak elhelyezkedése és a napfénnyel megvilágított freskórészek mind tudatos tervezés eredményei, ezért hívják a fény templomának az épületet. A kirándulás során rácsodálkozunk az őrségiek különleges építészeti vívmányaira, a helyiek szívesen bevezetnek az emeletes kástu, a kódisállásos házak, a faragott ajtók, díszített tetőcserepek és a rakott kémények világába.
Őrség két keréken
Fotó: Getty Images
Az Őrség az ország egyik legnépszerűbb kerékpáros turisztikai célpontja. Általában alsórendű közutakon haladhatunk, azonban vannak olyan szerek, amelyekre csak földutak vezetnek, így érdemes túra- vagy hegyi kerékpárral érkezni a térségbe. Nagyrákos, Pankasz, Szőce felé utunkat láprétek, kaszálók, égerligetek övezik. A szigorúan védett szőcei tőzegmohás láprét környezete kitűnő hely egy kis szusszanásra. A Borostyán-tó és a Vadása-tó kiépült infrastruktúrával – erdei tanösvénnyel, tornapályával – várja a látogatókat, ahová nyáron is érdemes visszatérni csobbanni egyet.
Őriszentpéter felől kerékpározva felfedezhetjük a Szentgotthárd melletti népszerű horgász- és fürdőtavat, a Hársas-tavat, de indulhatunk délnek is a Vendvidék felé. A Kétvölgy határában álló Bűricza-kilátóból három országra tekinthetünk rá, szép időben a riegersburgi vár és a kapfensteini kastély is látható.
Az őrségi falvak közt kerekezve, túrázva megérint a táj szépsége. A falvakban meg-megállva ismerkedhetünk a helybéli élettel, a települések eligazítótábláján láthatjuk, hol kóstolhatunk helyi finomságokat, hol várnak kézművesek, hol működnek lakáséttermek. Az Őrség a legjobb hely arra, hogy elvonuljunk a város zajától, és megismerkedjünk a vidéki élettel.
Ha tekernénk, de nem tudjuk, merre induljunk, segít az Őrség-Goričko Túrák applikáció, mely a határon is átvezetve kínál számtalan bringás túraopciót.