Végre visszanőtt a Nagy-korallzátony egy része

A pusztulás és kifehéredés lelassult és egyre több korall tér magához.

Fotó: Shutterstock

Az elmúlt 36 év legnagyobb zátonyterületét mérték idén nyáron.

Az Ausztrália mellett elterülő hatalmas zátony a bolygónk legnagyobb korallzátonya, ezért is kapta a Nagy-korallzátony nevet. Az utóbbi évtizedekben az óceáni hajóforgalom, a halászat, búvárkodás, turizmus és a klímaváltozás annyira elpusztította az itt élő érzékeny élőlényeket, hogy a védelmükben korlátozni kellett a zátony látogathatóságát, a hajóknak pedig el is kell kerülniük azt.

Még az űrből is látszik

Fotó: Shutterstock

A zátony 2000 km hosszú, 34,4 hektáron terül el, és olyan óriási, hogy az űrből is jól kivehető. A 3000 korallzátonyból és 900 kisebb szigetből álló ökoszisztéma környezetvédelmi terület, hiszen rengeteg tengeri állat élettere és szaporodási helye, plusz a korallok fontos szerepet játszanak a levegő tisztaságának megőrzésében, ezért kiemelt figyelmet érdemelnek.

Tudtad, hogy a létfenntartásunkhoz szükséges oxigén egyik felét az óceánok élővilágának, másik felét az erdőknek köszönhetjük?

Így máris nem tűnik elhanyagolhatónak a korallok állapota, nem igaz? A Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, rájáknak, delfineknek, 1500 halfajnak, 200 fajta madárnak, tengeri teknősöknek, párosodó púpos bálnáknak, sőt óriáskagylóknak ad otthont. Idén a Nagy-korallzátony egyes részein az elmúlt 36 év legnagyobb koralltakaróját regisztrálták, tehát a terület szépen regenerálódik.

Mi is a kifehéredés?

A legnagyobb veszélyt a korallok kifehéredése jelenti (2016-2017-ben kritikus volt a fehéredés mértéke), ami gyakorlatilag a korallok elhalásának első fázisa. E folyamat során a negatív környezeti hatások miatt a korall fotoszintetikus pigmentjei csökkennek. Szerencsére azonban ez az állapot visszafordítható néhány hónap alatt, és a korall újra egészséges lehet. A most mért adatok alapján a Nagy-korallzátony középső és északi részén a korallok a felépülés jeleit mutatták, míg a többi részén még nagyon látszik a kifehéredés. A mostani javulás okot ad a reményre, hogy a zátony rosszabb állapotban lévő részei is újra magukhoz térhetnek, ha eléggé vigyázunk rájuk, és feltételezve, hogy a klímaváltozás sem rontja jelentősen a helyzetüket.

AMI MÉG ÉRDEKELHET