Írtunk már arról, hogy olyan híres látványosságok, mint a Machu Picchu, a Kilimandzsáró hósapkája vagy a floridai Everglades Nemzeti Park éveken belül eltűnhetnek. Arra is hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy korallfarmokat hozzanak létre a hatalmas korallzátonyok területén, ezzel javítva a víz és a levegő minőségét. Mivel a sarki jég a melegedés miatt gyorsan olvad, a tengerszint-emelkedés jól előrejelezhető, lehet tudni, hogy az olyan alacsony helyek, mint a Maldív-szigetek, hamarosan víz alá kerülhetnek.

A Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,3 méterrel van a tengerszint fölött, az ország közel 1200 szigetét éveken belül ellepheti az Indiai-óceán.

Persze a szakemberek és a kormány mindezt nem nézi karba tett kézzel, megpróbálnak mindent megtenni, hogy a katasztrófa ne következzen be.

Technológiával az eltűnés ellen

De hogyan lehet egy ilyen globális folyamatot lokálisan megállítani vagy legalább lelassítani? „Az éghajlatváltozás hatásaival nap, mint nap együtt kell élnünk, de minden tőlünk telhetőt megteszünk a problémák megelőzése érdekében. – nyilatkozta Aminath Shauna, a Maldív-szigetek környezetvédelmi, klímaváltozási és technológiai minisztere. – Ilyen például a part menti védelem kiépítése a szigetek körül. Közben pedig korszerű technológiával vizsgáljuk, hogy a klímaváltozás hogyan hat a korallzátonyainkra. A drónokkal vagy éppen műholdas technológiával gyűjtött adatokat összehasonlítjuk a már rendelkezésünkre álló adatokkal. Próbáljuk tehát megfejteni, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a zátonyainkra.”

A maldív kormány mellett az ország luxusszállodái is igyekeznek mindent megtenni a környezetvédelemért és a fennmaradásért. Az egyik legnagyobb szállodalánc, a Siyam World, Sun Siyam Cares névenfenntarthatósági programot dolgozott ki, amibe a hotel vendégeit is igyekeznek bevonni.

A jövő hotele és utazója környezettudatos

„Van egy fenntarthatósági programunk, amely a Sun Siyam Cares nevet kapta. Ennek keretén belül kidolgoztunk egy környezetvédelmi tervet. A tervnek 360 teljesítendő pontja van, köztük olyan vállalások például, hogy az élelmiszer-alapanyagokat, amit csak lehet, nem külföldről, hanem helyi termelőktől szerezzük be, mint például a zöldségeket vagy a kókuszdiót. De nincs egyetlen műanyag palackunk sem, üvegben szervírozzuk a vizet.” – meséli Erkaiym Tabyldieva, a Sun Siyam Iru Fushi környezetvédelmi referense.

A Maldív-szigeteken mindenhol szelektív hulladékgyűjtés van, az itt gyűjtött műanyagokat az Adidas használja fel az újrahasznosított termékeihez. Vannak a turisták számára olyan fakultatív programok, amelynek keretében a külföldiek betekinthetnek a helyiek életébe, a farmok működésébe, hiszen az innen származó helyi alapanyagokból főznek a hotel éttermében, ahol egyébként pazarlásmentes konyhát vezettek be. Sok kicsi sokra megy alapon évek óta küzdenek a maldívok a fenntarthatóságért, mivel az ő életükben látványos, kézzel fogható változást hoz a vízszint emelkedése, és azt szeretnék, hogy a hozzájuk érkező utazók is ezt a szemléletet képviseljék. Ha azt szeretnénk, hogy az olyan paradicsomi helyek, mint a Maldív-szigetek 10-20 év múlva is létezzenek, akkor nyaralóként, utazóként ki kell vennünk a részünket a környezetvédelmi törekvésekből.