Nagyjából 12 millió évvel ezelőtt alakult ki a világ legnagyobb tava, a 2,8 millió négyzetkilométeres Paratethys, ami egykoron az Alpok keleti oldalától, a mai Magyarországon át egészen a mai Kazahsztánig húzódott. A Paratethys-óceánnak vagy Paratethys-tengernek is nevezett tó a kutatók szerint a mai Földközi-tengernél is nagyobb területet foglalt el – írja az IFLScience.

This year’s theme of @GWR is the Blue Planet. We are proud to announce that this includes a topic about Paratethys, the largest lake the Earth has ever seen, inspired by a @SciReports paper by @DanPALCU et al. https://t.co/zLWaAWAatf#GWR2024@UUEarthsciences@UniUtrechtpic.twitter.com/wBnpyZox09

— Geosciences UU (@UUGeo) December 20, 2023

A feltételezések szerint az óriástó akkor keletkezett, amikor a közép-európai hegyvonulatok az afrikai és eurázsiai tektonikus lemezek ütközésének hatására kiemelkedtek, elválasztva ezzel a Paratethys-tengert az óceántól.

A becslések szerint az enyhén sós tóban található víztömeg nagyjából 1,77 millió köbkilométer lehetett, ami több mint tízszerese a jelenlegi összes sós- és édesvizű tavak térfogatának.

Ez is érdekelhet: A Föld legnagyobb barlangja, amiben egy esőerdő bújik meg

Lovely palaeogeography !
What do the Aral Sea, Caspian Sea, Black Sea, Sea of Azov and the Pannonian Plain all have in common?
A: all once part of the Paratethys Megalake, 12-7 million years ago. #Miocene#Geology#MegalakeMondayhttps://t.co/FnamytzHSppic.twitter.com/A2CwAaNWGt

— Tim Holt-Wilson aka @timholtwilson on Mastodon (@tim_holt_wilson) June 7, 2021

A Parathethys mérete az idők során több változáson is keresztülment, egy 2021-es tanulmány szerint 7,65 és 7,9 millió évvel ezelőtt a tó elvesztette területének kétharmadát és a víztérfogatának egyharmadát, ami miatt a középső területeken, a mai Fekete-tenger területén a megmarad víz sótartalma már az óceánokéhoz hasonlított inkább.

A drasztikus változások az ottani élővilágra is hatással volt. Sok vízi faj ugyan kihalt, de később rengeteg olyan állat élt a területen, ami máshol nem: kagylók, rákok, tengeri emlősök, köztük bálnák és delfinek is élvezték a tó klímáját, ám a víz időszakos eltűnései miatt az állatok egyre kisebbek lettek.

Itt élt például a valaha talált legkisebb bálnaféle is, a mindössze 3 méteres Cetotherium riabinini, amely a ma ismert palackorrú delfinnél is rövidebb volt egy méterrel.

Ezt olvastad már? A part nélküli tenger, ami Kolumbusz Kristóf eszén is túljárt

A bit of a political choice for #fossilfriday this week: Cetotherium riabinini, a beautiful (and tiny) fossil baleen whale from the Miocene of Ukraine, recently (2013) re-described by my friend and colleague Pavel Gol'din. At the NMNH in Kyiv. 🇺🇦 pic.twitter.com/IXurBJc1oR

— Robert Boessenecker, Doctor of Whaleontology™️ (@CoastalPaleo) February 25, 2022

De a szárazföldi élővilágra is befolyással voltak a változások: a mai Irán nyugati területein a birkák és kecskék elődei és egy kezdetleges antilopfaj is megtalálható volt, a Parathethys déli részén pedig a zsiráfok és elefántok ősei éltek – a feltételezések szerint az állatok a hosszabb kiszáradás következtében vették az irányt a mai Afrika felé.

A Paratethys története végül kb. 6,7 és 6,89 millió évvel ezelőtt ért véget, amikor a tó délnyugati peremén az erózió következtében kialakult egy kivezető út a Földközi-tenger felé, ami szépes lassan kiapasztotta az óriástó vizét egy látványos vízesés formájában.

A Paratethys azonban nem tűnt el teljesen: a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger, az Aral-tó, illetve két apróbb iráni tó (Namak és Urmia) máig fennmaradtak, és a jelenlegi legnagyobb tóban, az enyhén sós Kaszpi-tengerben kifejlődött fajok utódai még mindig megtalálhatók.

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!