Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa már rengeteg fényűző építménnyel büszkélkedhet, elég, ha a világ legnagyobb óriáskerekére, a mesterségesen létrehozott korallzátonyra (amelyre a milliárdosok kedvenc lakóparkja épül), vagy akár a világ legmagasabb épületére, a Burdzs Kalifára gondolunk. Az Emírségek uralkodója az utóbbi néhány évben a kultúrába is milliárdokat fektetett: idén év elején adták át a hipermodern Jövő Múzeumát és nyár végén nyílt meg a Sheikh Mohammed bin Rashid Al Maktoumról elnevezett könyvtár is.

Végtelen modernizmus

Dubajban annyi párhuzamosan futó gigaberuházás zajlik, hogy néhány havonta átadnak egy felhőkarcolót, egy szórakoztató parkot vagy egy valószínűtlen formájú bármilyen építményt. Igaz, a Covid-járvány ezeket az építkezéseket is lelassította, amikor viszont újra beindult az építőipar és a turizmus, sorra adták át a csodás épületeket vagy mutattak be az állam vezetői új projekteket. Nyáron avatták fel az új, modern Mohammed bin Rashid Könyvtárat, amelynek építését 2016-ban jelentette be az uralkodó.

A kultúra oázisa

A hírek szerint a könyvtár egymilliárd dirhamból (kb. 272 millió dollárnak felel meg) épült fel a felhőkarcolók és bevásárlóközpontok erdejében, a városközpontban. A drámai épület úgy néz ki, mint egy nyitott könyv, de valójában a Korán tárolására használt rehal könyvtartó ihlette. Az épület kialakításánál figyeltek arra, hogy a működtetése fenntartható és környezetbarát legyen, így például az épület energiafelhasználásának 10%-át a tetőre szerelt napkollektorok biztosítják. Mindemellett a legmodernebb technikával szerelték fel a könyvtárat: a mesterséges intelligenciára épülő rendszerben helyet kaptak a kiterjesztett valósággal (AR) és a virtuális valósággal (VR) működő oktató módszerek, van önkiszolgáló könyvkiadás, digitális könyvtár (plusz digitalizálásra alkalmas labor) és elektronikus könyvkereső rendszer is. És persze robotok nélkül nem is lehet elképzelni egy ilyen high-tech intézményt, úgyhogy azok is dolgoznak itt az épületben.

A könyvtár számokban

• Az épület hétemeletes.
• 54 000 négyzetméter az alapterülete.
• 1,1 millió arab és idegen nyelvű nyomtatott, valamint digitális könyv,
• 6 millió szakdolgozat,
• 73 000 kotta,
• 75 000 videó,
• 13 000 cikk van a kínálatában.
• Archívuma 325 évet ölel fel.
• 500 db ritka kiadvánnyal büszkélkedhet.
• 9 tematikus alkönyvtár található benne (az üzleti folyóiratoktól, a földrajzi atlaszokon át a gyerekirodalomig széles a kínálat).

Lapozd végig a képgalériát!