A három Michelin-csillagos Le Cinq éttermét irányító párizsi sztárséf, Christian Le Squerés a külföldről húsz év után hazatért Molnár Márkismeretsége hosszú távra visszanyúlik, még a Michelin-csillagos párizsi Ledoyenban főztek együtt. A nyár egyik gasztronómiai csúcspontja volt, hogy a francia Le Squer igent mondott Márk invitációjára, és ideutazott egy közös főzésre,Tilla pedig elkapta őt a konyhában, hogy beszélgessenek picit Márkról, a magyar libamájról, franciasalátáról, Diorról és perfekcionizmusról A Propaganda legközelebbi szezonjában egy speciális adást mutat be a séfek négykezeséről.
Till Attila: Mi járatban vagy itt nálunk?
Christian Le Squer (LS): Márkkal Párizsban dolgoztunk együtt. Most megkért, hogy jöjjek és dobjunk össze egy közös menüt.
TA: Egy három Michelin-csillagos séf azért nem akárkihez megy vendégségbe.
LS: 18 éve ismerem Márkot, olyan nyitottsággal áll a világ összes konyhájához, amilyet még nem láttam. Olyan, mint az orvostudomány professzora. Mindenre képes.
TA: A ma esti menü összeállításában számít, hogy Magyarországon vagyunk?
Magyarországon kapható a legjobb libamáj Európában, így belőle is készítünk egy fogást.
Christian Le Squer és Molnár Márk
TA: Európában a kultúra sok esetben egyenlő a franciákkal. De Magyarországon a legegyszerűbb ételeket párizsinak meg franciasalátának hívják, miközben a legnagyobb francia nevekkel illetik.
LS: A legegyszerűbben elkészíthető ételek a legtrükkösebbek. Nehéz olyan minőségi alapanyagot találni, amik emlékeztetnek a gyerekkori ízekre. Az ipar megragadja ezeket a nagy neveket, de nem teszi bele az ízbe az érzést.
TA: A séfek ma hogyan szeretnének újítani?
LS: Ahogy egy művésznek, úgy a konyhában is más a stílusa mindenkinek. Egy három Michelin-csillagos séf olyan, akár egy divattervező. Azt pedig a vendég dönti el, hogy mi a különbség Chanel, Hermès vagy Dior között.
LS: Szerelmes vagyok abba, hogy megosszak dolgokat. Hogy művész lennék-e... inkább sokat dolgozok, hogy megtaláljam azt a parfümöt, azt a szerelmet, amit át tudok adni. Elégedetlennek születtem (nevet).
TA: Izgultál már vendégnél, amikor főztél neki?
LS: Igen, de mindig mindenkinél ugyanolyan stresszes vagyok. Egy „fontos" embernek is ugyanolyan érzelemmel főzök, mint annak a fiatal párnak, aki először teszi be a lábát az éttermembe. Nem csalok.
TA: A három Michelin-csillag inkább egyéni érdem vagy csapatmunka?
LS: Egy étterem egy Formula-1-es csapat.
A pilóta mellett mindenki más is kell a győzelemhez.
TA: A Michelin-csillagok után mi a kihívás?
TA: Halálosan szerelmes leszek az ételedbe?
LS: Egy hölgy egyszer azt mondta nekem, hogy orgazmusa volt, úgyhogy miért is ne?