Két kocsival vágunk neki a mátrafüredi erdőnek, mindkét elektromos járművet 10-10 kutya húzza, akik már rutinosan várakoznak a kocsik előtt. Gazdájuk, Hering Tamás évek óta várja az érdeklődőket a kutyafogatos programokra, amelyek nemcsak a kocsikon utazóknak jelentenek remek élményt, hanem a kutyáknak is megunhatatlan szórakozást.

Elég egy dallamos füttyentés és már indulunk is, Tamás pedig alig várja, hogy mesélhessen a kutyákról, akiket pontosan olyan jól ismer, mint ahogy az ember egy családtagot ismerni szokott. Hetente négyszer-ötször jönnek ki fogatot húzni, de hétvégente akár naponta kétszer is, hiszen akkor több a foglalás.

Itt nincs kényszerítőeszköz, van viszont szigorúság és következetesség, egyértelmű vezényszavak, fütty és utasítások, sok-sok dicséret és becéző szó, a két fogat előtt szaladó 20 kutya pedig már emlékezetből is végigmegy a jól ismert távon.

Persze nem mindig ilyen könnyű a terep, hiszen Tamás 30 éve foglalkozik szánhúzó kutyákkal és 22 éve versenyekre is jár velük, számos nemzetközi díjat hoztak el, itthon pedig 1998 és 2012 között 10 versenyt is szervezett. Tele van élményekkel, még az erdei terepen, menet közben is azonnal előveszi a fényképalbumot a kesztyűtartóból, hogy megmutassa nekünk a legizgalmasabb pillanatokat és persze a legjobb kutyákat.

A falka

Jelenleg 28 kutyából áll a teljes falka, de volt már ez a létszám 40 is, hamarosan pedig ismét emelkedni fog, az egyik kutya, Szofia ugyanis kölyköket vár. „Már csak két hétig tudjuk bekötni, utána nem erőlködhet” – meséli Tamás, és mint kiderült ezt általában maguk a kutyák viselik a legnehezebben, hiszen az életük a húzás.

„Ők munka vérvonalú szibériai és alaszkai huskyk, vagyis nagyon mások, mint azok a huskyk, amiket az utcákon látunk sétálni. A kiállításra tenyésztett kutyák nem alkalmasak ilyen feladatokra, igazi eredményt csak a munkakutyákkal lehet elérni, akik igazán dolgozni akarnak, ráadásul sokkal jobban viselik az időjárás ingadozásait is.”

A falka elején Szofia mellett Anakin áll, fegyelmezett és összeszedett.

„Ő egy született vezérkutya. Harminc éve foglalkozom szánhúzókkal, de ennyi idő alatt összesen három született vezérkutyám volt.” Mint megtudtuk a vezérkutyát nem szabad összekeverni a falkavezérrel: míg utóbbi kimondottan domináns, inkább azzal foglalkozik, hogy mit csinálnak a vetélytársai, egy vezérkutya még a hajtó hibáit is képes kijavítani. „Anakin mindig pozitívan befolyásolja az edzéseket és a versenyeket is.”

Közben megállunk pár percre egy meredekebb emelkedő előtt, hogy rápihenjenek a kutyák a következő szakaszra, de érződik rajtuk, hogy nincs szükségük sok szünetre. A nagyon meredek emelkedőkön a járgány elektromos hajtása besegít, de a nehéz terep ellenére a falka nyüszítve várja a folytatást – amint a következő füttyszóra indulunk, azonnal elcsendesednek és a feladatra koncentrálnak.

Fogatunk előtt egy kölyök is van a csapatban, Blasy még csak 8 hónapos, egyelőre csak szalad a többiekkel és csak rövid időre, gumikötéllel áll be a fogat elé „Másfél éves koruktól foghatóak munkára, igazán kemények két, két és féléves korukban lesznek, versenyezni nagyjából nyolc éves korukig szoktam velük, de ilyen lassú tempóban, fogat előtt akár 12 éves korukig is beállhatnak” – meséli Tamás, és mint kiderül legalább olyan hosszú ideig tart a kutyákat kiszoktatni a rendszeres fogathúzásból, mint amilyen sokáig beletanulnak, hiszen nehezen engedik el a szenvedélyüket.

A motiváció a legfontosabb

Újabb megálló, a kutyák isznak, pihennek, mi pedig csodálkozva látjuk, hogy milyen nagy távolságot tettünk meg máris. Tamás ellátja a falkát és szabadon engedi a kölyköt, a beszoktatásnál ugyanis a fokozatosság az egyik legfontosabb – ő mostantól ismét csak szalad a csapat előtt. A többiek pedig jönnek hozzánk simogatásért, fülvakarásért, egy-egy jó szóért.

„Vannak remekül működő, összeszokott párosok, de az is gyakori, hogy riválisokat állítunk egymás mellé, így viaskodnak és ez motiválja őket, hogy jobbak legyenek” – magyarázza Tamás, azonban azt is hozzá teszi, hogy itt nincs egyenjogúság.

„A legfontosabb, hogy engem tiszteljenek eléggé ahhoz, hogy ne balhézzanak egymással és elfogadják a hierarchiát.”

Bár szigorúan hangzik, valójában a kutyák játéknak veszik a feladatot, így szívesen állnak neki, akár a Mátrában, akár versenyen, ahol olykor edzőkocsival, máskor szánnal, hóban indulnak. Ha valamelyik kutya nem nyitott rá, hosszú beszoktatás után sem lelkesedik, nem erőltetik, hiszen a motiváció a legfontosabb.

Levezetés

Egy igazán saras szakasz következik, ahol megtapasztalhatjuk, hogy milyen is a huskydrift. A 150 kilós kocsit és rajta ötünket mégis gond nélkül elhúz a 9 kutya (a kölyök vidáman szalad előttünk), mielőtt ráfordulunk az utolsó hosszra, ami már igazi örömfutásnak tűnik. Közel 50 perc után visszaérünk a kiindulópontra, ahol a nagy melegben a kutyák azonnal a patakban szokták lehűteni magukat, ma azonban egy egyszerű pihenő is megteszi.

„A nyári melegben csak kora reggel tudunk túrázni, 8-9 óra körül, a hőmérséklet ugyanis befolyással van a teljesítményükre. Hidegben akár 8 kutya is elhúzza a kocsit, melegben 12 is kellhet, hiszen ők sem akarják túlhajtani magukat a hőségben, hiába alkalmazkodnak remekül a nagy hőingadozáshoz is.”

Miután élményekkel telve leszálltunk a kocsiról, még láthatjuk a jutalmat is: egy-egy nyers kacsafarhát jár minden kutyának – ismét remekül dolgoztak. Míg a huskyk elfogyasztják a csemegét, mi magunk is kicsit sarasan, de annál lelkesebben hallgatjuk Tamást, aki ismét előveszi a fotókat és szüntelen lelkesedéssel mesél az állatokról, a versenyekről és a kutyáival közös élményeiről.

Szöveg: Orcifalvi Panni

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!