Sí, szánkó, korcsolya? Igen, a tél számos aktív kikapcsolódási lehetőséggel vár minket. De azok se csüggedjenek, akik ennél valami izgalmasabbra és különlegesebbre vágynak. Íme, néhány (számunkra) extrém téli sport a nagyvilágból.
SÍJÖRING
A név a síelést jelentő norvég skikjøring szóból ered, ám ez több mint megtévesztő – a síjöring lényege pont az, hogy nem csak egyszerű siklásról van szó: az izgalmat és a sport szépségét is az adja, hogy egy ló vagy kutya húzza a merész sportembert. Amíg az előbbi olyan sebességgel képes vontatni a mögötte egyensúlyozó síelőt, hogy az már a vízisít idézi, a kutyás verzió esetében az állatok inkább csak besegítenek, de a mozgás nagy részét a sízőnek kell végeznie. Az „eredeti" lovas skijoring egyébként St. Moritzból ered, a svájci üdülővárosban 1906 óta folyamatosan tartanak futamokat, és az itt rendezett 1928-as téli játékokon még az olimpiai programba is bekerült ez a furcsa koprodukció (a dobogó mindhárom fokára helyi sportolók álltak fel). Az extrémsportot napjainkban Észak-Amerika mellett Skandináviában is űzik – igaz, ott lovak helyett többnyire rénszarvasokra kerül a hám.
TÉLI PÓLÓ
Fotó: Getty Images
Jégpóló
Továbbra is lovak és hó, de ez talán már valamivel ismerősebb sport. A lovaspóló gyökerei egészen az ókori Perzsiáig nyúlnak vissza, ma pedig leginkább a brit, amerikai és argentin felső tízezer egyik kedvenc időtöltése és társasági eseménye. Úri népek azonban az Alpokban is akadnak, így nem meglepő, hogy kialakult a négyfős csapatok által játszott sport havas verziója. Az alapelv ugyanaz, mint a hómentes változatnál: az ellenfél kapujába juttatni a labdát az ütők segítségével. Viszont akadnak jelentős különbségek is: a fehér falabdát itt piros gumilabda váltja, a lovakat pedig „téli gumikkal" szerelik fel. Ez annyit tesz, hogy a pata és a patkó közé műanyagborítást (régebben ez bőrből készült) helyeznek, a lábszárukra pedig speciális gumiborítás kerül.
Jukigasszen
Fotó: Getty Images
Jukigasszen
A hógolyózás gyakorlatilag a legnépszerűbb téli móka – akkor viszont miért ne lehetne versenyszerűen űzni? A kérdés természetesen költői, ám így is van rá válasz, amelyért Japánig kell utazni. A szigetországban 30 éve fektették le a hétfős csapatok által játszott hógolyócsaták szabályait. A cél az ellenfél zászlajának megszerzése anélkül, hogy eltalálnának minket. A jukigasszen (japánul: hócsata) azóta az egész világban elterjedt Ausztráliától Alaszkáig, a csapatok pedig számos nemzetközi tornán, köztük világbajnokságon is megmérethetik magukat. És hát mondanunk kell: ha a japán szakszövetségen múlik, hamarosan az olimpián is felbukkanhat a hógolyósport…
Jégvitorlázás
Mihez kezdjenek a lelkes vitorlázók, amikor befagynak a tavak? Egyszerű: szereljenek korcsolyapenge-szerű éleket a hajójuk alá, és lehet is folytatni a szelek megzabolását. Hasonló alkalmatosságokat néhány száz éve még szállítási célokra használtak, ma már viszont a speciálisan kialakított jégvitorlásokat aktív kikapcsolódásra vagy versenyzésre használják. A hagyományos, vizes változathoz hasonlóan itt is több hajóosztály létezik, a tipikus jégvitorlás három fémpengén siklik, amelyek közül az első irányítható. Ha megfelelő a széljárás, az eszköz akár a 100 km/h sebességre is felgyorsulhat.
JÉGLABDA (BANDY)
Fotó: Getty Images
Jéglabda, azaz winter bandy
Első látásra csupán a jégkorong egyik variációjának tűnik, ám ha közelebbről szemügyre vesszük, hamar kiderül, hogy a bandy jóval több ennél: a hoki, a labdarúgás és az amerikai futball ötvözéséből kialakult különleges hibrid. Az alapjait a 19. század végén fektették le Angliában, és napjainkban éppen a brit királyi család tett sokat a népszerűsítéséért: Vilmos herceg és felesége, Katalin a 2019-es svédországi útjuk során a kamerák kereszttüzében próbálták ki a bandyt az épp akkor zajló világbajnokságon. A jéghokival gyakorlatilag csak a korcsolya és az ütő a közös pont, a bandy-mérkőzésen a 11 fős csapatoknak nem korongot, hanem labdát kell bejuttatniuk a jégkorongból ismertnél jóval nagyobb pálya két végén lévő méretes kapukba.
Ember-curling
A curling a téli olimpiák kakukktojása – a számos lendületes és energikus sportág között maga a nyugalom szigete, amelyben csupán a komótosan csúszó korong előtt seprők szolgálnak némi dinamikával és zajjal. Hogyan lehetne ezt izgalmasabbá tenni? Például úgy, hogy a korongok csúsztatása helyett a versenyzők magukat lökik meg egy felfújható matracon! A cél változatlan: a lehető legközelebb végezni a pálya végén lévő kör középpontjához. Ám így jóval nagyobb móka!