Katar területe Magyarországénak a kilencede, a kőolaj-kitermelésnek köszönhetően azonban olyan gazdag, hogy szinte pillanatok alatt (na jó, néhány évtized alatt) épült fel a kietlen és forró sivatagban, lakói ma hatalmas gazdagságban élnek. Cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogyan is lett ilyen gazdag az ország, és milyen út vezetett ahhoz, hogy első arab országként futball világbajnokságot rendezhessen idén november 20. és december 18. között. Most pedig arról olvashatsz, mit érdemes felfedezni az országban a bazárokon, a plázákon és a focipályákon túl. A kultúrprogramok mellett érdemes tudni, hogy milyen viselkedési szabályokat és szokásokat illik betartani ebben a muszlim országban.
Természet a sivatagban? Igen!
Bár a közelgő sportesemény remek apropót ad a távoli, hazánkban szinte ismeretlen ország felfedezésére, az emírségbe akkor is megéri ellátogatni, ha a világ legnagyobb futballsztárjai épp nem ott rúgják a bőrt. Az ország büszkesége a Khor al-Adaid, ez a sós vizű, viszonylag fajgazdag beltenger, amely az UNESCO természeti világörökségi helyszín cím várományosa. A vízbe futó homokdűnék földönkívüli látványa garantáltan letaglózza még a gyakorlott világutazókat is: a valószínűtlenül azúrkék tenger és az aranysárga homok találkozása életre szóló emlék lesz! A páratlan természeti csodát gyalog, krosszmotorral vagy motorcsónakkal egyaránt felfedezhetjük, de a népszerű Khor al-Udaid strandon meg is mártózhatunk, szálláshelyül pedig luxuskempingek és csillogó szállodák sora közül választhatunk.
Fotó: Shutterstock
Khor al-Udaid
Mivel fejedelmi nagyragadozókkal, méretes emlősökkel az ország nem büszkélkedhet, Katarban az arab bejzát, egy antilopfélét neveztek ki nemzeti állatnak. A mókás jószág vadon és ridegtartásban egyaránt előfordul, így négykerék-meghajtású dzsipeken vagy teveháton megejtett sivatagi szafarinkon számíthatunk a felbukkanásukra.
Az országban több mint 22 ezer teve tapossa a homokot.
A sivatagi tradíciókból eredő teveversenyek több millió dolláros iparággá nőtték ki magukat. A leghíresebb pálya, az al-Sahanija, minden év októbere és februárja között a szurkolók éljenzésétől hangos. Érdekesség, hogy Katarban 2004-ben betiltották a gyerekzsokék indítását, így a helyiek igazi 21. századi megoldást fundáltak ki: a versenypályán a tevék hátára robotokat ültetnek. A távirányítású, okos kis kütyüket harsány színű hámokkal erősítik az állatokra. Ha tehát Katar felé vesszük az irányt, programjaink sorába feltétlenül iktassuk be a tevefutamokat! A pálya Dohától alig 40 kilométerre fekszik, könnyedén megközelíthető.
Errefelé azonban nem csak a földön, az égben is ritkaságot láthatunk. A solymászatot még a beduin ősök hozták magukkal a félszigetre, a katariak pedig a mai napig büszkén űzik e különleges sportot. Szemlékre, bemutatókra, versenyekre sok helyen, akár a hotelünk lobbijában is válthatunk jegyet, ha pedig kevés az időnk, a levegő legendás vadászait a dohai sólyompiacon is megtekinthetjük.
Fotó: Shutterstock
A katariak odavannak a solymászatért
Hétköznapi kulturkavalkád
Etnikai szempontból az ország igencsak hasonlít a többi arab miniállam különleges felépítésére: a lakosságnak mindössze 12%-a katari állampolgár, a többséget külföldi, elsősorban a dél-ázsiai országokból érkező munkások adják. Ebből kifolyólag a félsziget egy igazi kulturális olvasztótégely. Dohában sétálva számos európai jön majd szembe velünk, és a nyugaton jól megszokott, divatos bolthálózatokat sem kell nélkülöznünk. A fénylő bevásárlóközpontok, luxusüzletek, francia éttermek, ázsiai különlegességek ugyanúgy hozzátartoznak az utcaképhez, mint a laza, bokáig érő inget, fejükön gutrát viselő férfiak vagy a hajukat színes abaja alá rejtő nők.
Ezt a kulturális sokszínűséget az ország konyhája is remekül leképezi. A hagyományos arab és levantei kulináris tradíciók mellett az iráni, az indiai és a thai konyha is jelen van, ám a döntő többségében importált élelmiszerek között szép számmal fordulnak elő európai, amerikai alapanyagok is. Az emírség nemzeti étele a bárányból vagy csirke- húsból sokféle zöldséggel és fűszerrel elkészített, rizzsel tálalt machboos. Népszerűek a tenger gyümölcsei, de az olcsóbb helyeken gyakoriak az indiai, pakisztáni fogások. Szerencsére édes- ségből sincs hiány: az arab kunafa (édes, olvasztott sajt pisztáciával), a lugimat (mézzel sült tészta) és a khabee (rózsa- vízbe, vajba, fűszerekbe áztatott morzsolt datolya) megérdemel egy-egy próbát! Ha pedig az ebéd végén kávét rendelnénk, próbáljuk ki a helyi gahwát, ami sötétre pörkölt arabica kávébabból készül, és jellemzően feketén, cukorral fogyasztják. A kulináris élvezetek őrült forgatagát keressük például a dohai Marriottban, ahol a száz méter hosszú büfé a világ minden ínycsiklandozó falatját elénk tárja.
Fotó: Shutterstock
Kunafa
Nyaralás a fővárosban
Érthető módon Doha az országba érkező nyaralók bázisa: a városon kívül szinte csak a sivatag terül el, így egy-egy szervezett kalandtúrától vagy ötcsillagos tengerparti lazítástól eltekintve a fővárosban tölthetjük el az időnket. Programokban azonban nem lesz hiány! Kezdetnek ott csillog a West Bay ikonikus építménye, a 46 emeletes Burdzs Doha, amelyet fürge üvegkabinos liftekkel mi is meghódíthatunk. Ha további szupermodern építészeti látványosságra fáj a fogunk, ugorjunk be a nemzeti könyvtárba. A több mint kétmillió darabos könyv- és iratállományt kezelő intézmény turisztikai csúcspontja azonban nem is maga a gyűjtemény, hanem az űrhajót formázó, pazar üvegpalota. Kiemelkedő színvonalú iszlám művészeti tárlatot csodálhatunk meg továbbá a Museum of Islamic Artban, de egy laza napot érdemes odaadni a mesterséges luxusszigetnek, a The Pearlnek, ahogy a gyerekek kedvencének, a hatalmas Aqua Park Qatar vízi vidámparknak is.
Közlekedésre városon belül, költségkímélő megoldásként, használjuk a futurisztikus, légkondicionált, csillogó-villogó metróhálózatot, amely Doha valamennyi fontos pontját összeköti a felszín alatt. Tradicionális arab benyomásokat a kikötőtől nem messze található al- Kut erődben, illetve a Souq Waqifon, a klasszikus piacon gyűjthetünk. Arra azonban készüljünk fel előre, hogy a pénztárcánk jóval könnyebb lesz az árusok kacskaringós sorai között megtett kincsvadászat után!
Katarba egyébként sem javasoljuk, hogy kicentizett büdzsével érkezzen a turista.
Bár szállást egy nagyon egyszerű hostelben fejenként és éjszakánként 6500, közepes szállodában 22 ezer forintnak megfelelő összegért is találunk, s a legolcsóbb helyeken akár 2500-3000 forintnyi katari riálért is megebédelhetünk, az emírség alapvetően a drágább úti célok közé tartozik. A taxióra több mint 1000 forintról indul, a csábító szervezett utak, a felkapott éttermek fogásai, az exkluzív programok pedig nemritkán csillagászati áron érhetők el. Viszont valljuk be: mit ér egy nyaralás, ha szinte mindenre nemet kell mondanunk?
Fotó: Shutterstock
Museum of Islamic Art
Viselkedési útmutató
Muszlim ország lévén Katarban számunkra szokatlan elvárásoknak kell megfelelnünk. Bár Dohában számos „nyugati vívmány” meghonosodott, feltétlenül tartsuk be az alábbi szabályokat:
• turistaként is vonatkozik ránk a nyilvános helyeken való alkoholfogyasztás tilalma
• tartózkodjunk az emír és az uralkodó család bírálatától
• öltözzünk visszafogottan, kerüljük a rövidnadrágokat, miniszoknyákat, pánt nélküli felsőket
• tartsuk tiszteletben, hogy nők és férfiak nyilvános helyen nem érintik meg egymást
• társalgáskor kerüljük a vallási, politikai témákat, katariakkal beszélgetve ne tegyünk fel személyes kérdéseket se
• engedély nélkül senkit ne fotózzunk le
• tartsuk észben, hogy a droghasználatért akár halálbüntetés is kiszabható
A foci vb számokban
- Ma 8 stadion van az országban, a vb-pályazet előtt ebből mindössze egy létezett, a dohai Halífa Stadion.
- November 20-án játsszák a nyitómeccset, a Katar-Ecuador mérkőzést.
- December 18-án kerül sor a döntőre.
- Naponta 30 repülőjárat ingázik majd Katar és Dubaj között.
- 32 csapat vesz részt a világbajnokságon, ebből 13 európai.
- A Stadium 974 nevű stadiont hajókonténerekből (974 darabból) építették, amiket a vb után majd újrahasznosítanak.
- Nyár végéig 1,2 millió jegyet adtak el az idei vb-re.