Labdarúgó-világbajnokság ide vagy oda, a parányi emírség nem csak a focirajongók számára érdekes úti cél. Hogy mi lehet vonzó egy sivatagban, ahol mindenki városban él, tilos az alkoholfogyasztás és alig van vadvilág? Sokkal több, mint gondolnánk! Kétrészes írásunkban mutatjuk be azt az országot, amely hetekig a fociimádók fókuszában lesz.
Ez év végén nemcsak a futball szerelmesei, hanem a fél világ is a glóbusz egyik legkisebb, ám a leggazdagabbak közé tartozó országára szegezi tekintetét. Katar – november 20. és december 18. között – első arab házigazdaként ad otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. A rendezvény rengeteg izgalmat és páratlan fényűzést ígér, de a helyszín számtalan kérdést is felvet.
A parányi emírség mindent megtett, hogy kihozza a maximumot a Föld harmadik legnagyobb olajtartalékából származó mesés bevételeiből: az elmúlt években fejlett infrastruktúrát és modern szociális intézmény- rendszert építettek ki, a fővárost sziporkázó metropolisszá varázsolták. Doha óvárosában sétálva ma segítőkész helyieket, oldott hangulatot, nyugatinak tűnő utcaképet és turisztikai lehetőségeket találunk. Ezzel párhuzamosan azonban a katariak féltve őrzik arab kultúrájukat. A törvénykezés alapja a saría, az európai szemmel szigorú szabályok megszegői pedig komoly büntetésekre számíthatnak. Ez a két véglet, valljuk be, igencsak izgalmas háttérként szolgál a legrangosabb futballmérkőzésekhez. De ne szaladjunk ennyire előre. Mit is tudunk erről a távoli, zsebkendőnyi országról?
A homoktól és gyöngyöktől a fekete aranyig
Katar területe kisebb, mint a Dél-Dunántúl, ráadásul a Maldív-szigetek után a Föld leglaposabb országa: legmagasabb pontja mindössze 103 méterrel nyúlik a tengerszint fölé. Az emírség az Arab-félsziget egy apró nyúlványán terül el. A szárazföld felőli, Szaúd-Arábiával közös, alig 63 kilométeres határszakaszától eltekintve az országot minden irányból a tenger, konkrétan a Perzsa-öböl hullámai nyaldossák.
Az országban szinte alig terem meg valami, így nem csoda, hogy Katar mezőgazdasága kimerül a szerény paradicsom-, datolya- és padlizsánültetvényekben. A terméketlen sivatag alatt rejtőző, hatalmas kőolajkincs felfedezéséig így nem is lehetett szó luxusról. A lakosság a tengerből, valamint a kulturális szempontból máig igen jelentős gyöngyhalászatból tartotta fenn magát. A második világháború után azonban minden megváltozott: az 1939-es első próbafúrás után alig egy évtizeddel Katar már kőolajat exportált. A gazdaság azóta megállíthatatlanul dübörög, a sorban felfedezett lelőhelyek két emberöltő alatt a leggazdagabb országok közé repítették a parányi emírséget.
A katariak pedig igazán tudják, mire költsenek, hogy felhívják magukra a figyelmet.
A Quatar Airlines egyhuzamban hatszor nyerte el a Föld legjobb légitársasága címet, a dohai nemzetközi repülőteret a vi- lág legnívósabb légikikötőjének kiáltották ki. 2021-ben a Global Finance Magazine a glóbusz egyik legbiztonságosabb országának nevezte Katart. Itt található továbbá a valaha fúrt legmélyebb olajkút, valamint egy világviszonylatban is egyedülálló, olimpiai szintű versenyek megrendezésére alkalmas, autós forgalomtól elzárt, de a civil bringások számára nyitott, 33 kilométer hosszú kerékpárút is.
A mindenható emír földje
Fotó: Shutterstock
A Katari Nemzeti Könyvtár, a Perzsa-öböl első közkönyvtárainak egyike
Az állam abszolút monarchia, ahol az emír, Tamím bin Hamád Al Táni szinte korlátlan hatalommal bír, ő testesíti meg a törvényhozó hatalmat, illetve felügyeli az igazságszolgáltatást. Arcát nemcsak a pénzérméken, de országszerte gyakorlatilag minden épületben látni fogjuk. Az európai elitakadémiákon tanult vezető országában mindenki számára lehetővé − igaz, nem kötelezővé − tette a közoktatást, tetemes összegű külföldi tőkét csábított az országba és vagyonokkal támogatja a művészeteket. Nemcsak a kultúráért rajong, hanem a sportért, elsősorban a fociért, így abban már talán nincs is semmi meglepő, hogy övé a Paris Saint-Germain F.C., amely jelenleg a világ tíz legértékesebb labdarúgóklubja közé tartozik. Ebből, no meg a sportszenvedély mellé társuló hihetetlen gazdasági erőből kiindulva nem meglepő, hogy Katar is versenybe szállt a 2022-es labdarúgó-világbajnokság szervezéséért. Győzelme mindazonáltal kisebb csodaszámba ment.
Remek foci, de...
Fotó: Shutterstock
A Lusail Stadion
Az idei megmérettetés számos szempontból egyedi lesz. Az alig 3 milliós emírségbe a szervezők 1,2 millió vendéget várnak, ami a közlekedéstől az élelmiszer-ellátáson át a közbiztonságig kemény próbára teszi majd az országot. A beruházások elképesztő méreteket öltenek, a házigazdák sem a luxussal, sem a látványosságokkal nem fukarkodnak. A Lusail Stadion, a döntő helyszíne 80 ezer főt képes befogadni. A nyolc vadiúj sportaréna eddig soha nem látott közelségben található: érdekesség, hogy míg anno a brazíliai vb-n a hatalmas távolságok okoztak logisztikai nehézségeket, illetve váltották ki a több meccsre is kíváncsi szurkolók nemtetszését, Katarban a két legtávolabbi pont is alig 70 kilométerre lesz egymástól.
Az emírség csillagászati összegeket fektetett a vb-be.
A futball-infrastruktúra minden 21. századi elvárásnak megfelel, a játékokat káprázatos show-k, fényjátékok, tűzijátékok kísérik majd. A stadionokat sivatag helyett üde gyepszőnyegek és virágoskertek övezik, gyakorlatilag a fél ország fociszentéllyé változik. A katari lesz az első szén-dioxid-semleges világbajnokság, a mérkőzéseknek otthont adó szupermodern, hűvös levegő befúvásával légkondicionált stadionokból hetet kifejezetten erre az alkalomra húztak fel. Temperálásra, persze, érthető, miért van szükség: az ország klímája sivatagi, májustól augusztus végéig 45 fok körül van a nappali csúcshőmérséklet. Éppen ezért rendezik a vb-t a szokásostól eltérően az év végi hűvösebb hónapok idején. Ez persze a teljes futballvilágban feje tetejére állította az egész szezont. A házigazdának azonban ennél komolyabb bírálatokkal is szembe kellett néznie. Már a rendezésről szóló pályázatok körül hatalmas botrány robbant ki, ugyanis úgy tűnik, a szervezés jogáról döntő bizottság több tagja − köztük például a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) akkori alelnöke − igen vastag borítékok átvétele után szavazott az emírségre. Ennél sokkal tragikusabb, hogy 2010 óta – legalábbis külföldi sajtóértesülések szerint – 6500 munkás (szinte kizárólag külföldi vendégmunkás) vesztette életét a vb-vel kapcsolatos építkezéseken az embertelen körülmények, illetve a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása miatt.
Emellett egyre több nyugati állam, híresség és sportoló is elítéli a torna szervezőjét a melegjogok lábbal tiprása, illetve a nézőkre érvényes, futballvébéhez mérten hallatlanul szigorú szabályok miatt. Katarban a homoszexualitás illegális, gyakorlatilag életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtható, a házasságon kívüli szexuális kapcsolat szintén törvénybe ütközik, ahogy a nyilvános alkoholfogyasztás és részegség, a hangoskodás és a mértéktelen ünneplés is. Belátható, hogy így igencsak szűk lehetőségei lesznek a kedvenc csapatuk miatt a fél világot átutazó drukkereknek.
A házigazdára nehezedő nyomás tehát hatalmas, ám egyelőre csak apró lazítások történtek: az arénákban nagy nehezen engedélyezték az alacsony alkoholtartalmú sörök árusítását. Mivel Katar többször hangsúlyozta, hogy kitart iszlám kultúrája mellett, a futballklubok és az utazási irodák jobb híján a világbajnokságra látogatók felé fordulnak, és igyekeznek megértetni a tömeggel: itt saját érdekében valóban mindenkinek be kell majd tartania a szabályokat.
Katar számokban:
FŐVÁROS: Doha
ÁLLAMFORMA: monarchia
TERÜLET: 11 581 km2
EBBŐL TERMŐFÖLD: 5%
TENGERPART: 563 km
NÉPESSÉG: 2,881 millió fő
VÁROSI LAKOSSÁG ARÁNYA: 91%
ESŐS NAPOK/ÉV: 10
ÉDESVÍZFORRÁSOK SZÁMA: 0
A cikksorozat második részében azt taglaljuk, mit érdemes felfedezni az országban a bazárokon, a plázákon és a focipályákon túl. A kultúrprogramok mellett pedig azt is érdemes tudni, hogy milyen viselkedési szabályokat és szokásokat illik betartani ebben a muszlim országban.