Decemberben sem szűkölködik a délnyugati város programokban, látnivalókban, és persze számos kirándulási lehetőséget is tartogat annak, akit nem tántorít vissza a csípős hideg.
A Pécsi Adventi Kézműves és Mesevásár
Fotó: Facebook
A pécsi belváros alapjáraton is Magyarország egyik legszebb városközpontja, de az adventi időszakban megtelik mágikus csodákkal a Széchenyi tér és környéke. Az élmények egyszerre hatnak az ember összes érzékszervére; ami a szemnek a fényfestés, az épületvetítések, a vásári forgatag színkavalkádja, az a fülnek a népzenei, világzenei vagy az erkélykoncertek kóruszenei világa, az orrnak és a szájnak a gasztrocsodák illata-ízei jutnak mint a mézeskalácsé és a forralt boré.
A Pécsi Adventi Kézműves és Mesevásáron 21 gasztronómiai és 32 kézműves stand kiváló minőségű termékeiből válogathatunk. Az adventi programok részét képezik a fényfestő programok, a hétvégeken pedig színpadi előadások sokaságával kedveskednek az idelátogatóknak, például adventi népi játékokkal mint bölcsőcskézés, szentcsaládjárás, vagy háromkirályjárás.
Aranyvasárnapon a Keret Alkotó Csoport Betlehemes felvonulást tart a Magtártól a Széchenyi térig, amelybe a bátor jelentkezők akár be is csatlakozhatnak. A Széchenyi téren pedig előadnak egy Mária-játékot, a Jézus születése előtti hónapok történeteiből. A koncertek fellépői között ott találjuk a Muzsikást, a Benkó Dixieland Bandet, míg december 17-én Rutkai Bori és zenekara lép fel egy karácsonyi témájú lemez dalaival. December 23-án a Kaláka zárja az illusztris zenekarok sorát. A zenei választékban megtaláljuk a Pécsi Nemzeti Színház Adventi Erkélykoncertjeit, a színház színészeinek és énekkarának fellépésével. A Székesegyházban ezen időszakban hat alkalommal tartanak adventi hangversenyt. Minden hétvégén a Mesekuckóban meseolvasással, bábjátékkal várják a kisebbeket. December 20-án pedig begördül az Adventi Petőfi Karaván színpadkamionja is az adventi roadshow keretében a Kossuth térre.
A rendezvény szabadon látogatható, védettségi igazolványt csak a színpadi programokon kérnek.
Kultúrtörténeti barangolás a Zsolnay Negyedben
Ha Pécsen járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki a 2014-ben hungarikummá nyilvánított Zsolnay Kulturális Negyedet. Az öthektáros területen a világhírű porcelángyártásról ismert Zsolnay család élt és alkotott a XIX-XX. században.
Az egykori kerámiagyár telkén lévő parkot összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti.
A negyed a hangulatos kávézókkal, kézműves boltjaival és színvonalas éttermeivel várja az idelátogatókat. Itt találhatók a Zsolnay-örökséget bemutató különleges kiállítások, mint például az Amerikából hazatért dr. Gyugyi László gyűjteménye, amely közel 700 kerámiatárgyból áll – a szakértők kétmilliárd forintra becsülik az értékét, a tárlat a Zsolnay Aranykora címet viseli. Az 1200 darabos Rózsaszín Kiállítás a legkorábbi Zsolnay-termékeket mutatja be, de a Család- és Gyártörténeti Kiállítással lesz teljes a kép.
Azonban nem csak a múlt, hanem a kortárs művészet is fajsúlyos szerepet kap a Zsolnay-negyed életében. Ennek ékes bizonyítéka az m21 Galéria és a népszerű E78 koncertterem, ahol könnyűzenei és színházi előadásokat tartanak. A Kézműves Boltok utcájából a vásárolni vágyók igazi helyi különlegességekkel térhetnek haza. A gyerekeket pedig szabadtéri játszóterek, a Labor – Interaktív Varázstér, a Planetárium, a Varázsóra (látványos fizikai kísérletek tere) és a Bóbita Bábszínház várja izgalmas időtöltéssel.
A kulturális negyedhez közeli dombon eredeti pompájában tekinthető meg 42 oroszlán védőőrizetében álló Zsolnay Mauzóleum, a Zsolnay család nyughelye, ahová a téli napfordulón, december 21-én és 22-én 11 órai indulással idegenvezetést tartanak, melyben feltárulnak az eozin kerámia és a Zsolnay család izgalmas titkai.
Siklós környéki autós-túra
Fotó: Wikimedia
Ha pedig már Pécsen járunk, mindenképpen látogassunk el Siklósra, a történelmi emlékekkel átitatott kisvárosba. Ebben az ékszerdobozban a magyar kultúrtörténet nyomon követhető a középkortól a török koron át a Habsburgokig. Első lépésként nézzük meg a XIV. században gótikus stílusban épült Szentháromság-templomot, aminek itáliai reneszánsz mesterek által festett freskó-együttese a kor legjelentősebb magyarországi emléke. A mesterek Szent Ágoston tanításait foglalták képekbe, ám az egyikőjük tréfás kedvében a fal egy szegletében odafestette kutyáját is.
Innen a szerb ortodox templom ikonosztázának megtekintésére érdemes átsétálni. Stefan Štiljanović szerb kenéz – akit később Szent István néven az ortodox egyházban szentté avatott – a török elleni védekezés hőse telepítette oda a város környékére a szerb lakosságot, amely a templomot emelte. A felbecsülhetetlen értékű ikongyűjtemény az 1800-as évek közepén készült.
Történelmi sétánk következő állomása Malkocs bej dzsámija, a török hódoltságot idézi. Az 1990-ben helyreállított épület a balkáni dzsámi építészettel mutat erős hasonlóságot, mint például a szarajevói Ali pasa dzsámija vagy a mosztári Koski Mehmed pasa dzsámija. További érdekesség, hogy bár előtere és minaretje hiányzik, eredeti rendeltetésében is üzemel.
Ezután vezessen utunk a Tenkes kapitánya sorozatból már jól ismert Siklósi várba, amelyet szintén gyönyörűen helyreállítottak, és számos látnivalóval várja látogatóit, csak két példát kiragadva, a Tenkes kapitánya panoptikumot és a vártörténeti kiállítást.
A fürdőélményre vágyók akár Siklóson is termálfürdőzhetnek, de javasoljuk az 5 kilométerre lévő Harkányi fürdő felkeresését.
Ha van idő, tegyünk egy rövid kitérőt a Harkánytól néhány kilométerre található, Kórós kisközség fakazettás mennyezetű református temploma felé. A templom épülete 1790-ben készült el, a fakazetták Gyarmati János mennyező mester keze munkáját dicsérik. 120 fakazetta a református elvek szerint nem ábrázol emberi alakokat, mert az bálványimádás lenne, ezért kizárólag növényi ornamentika. 1835-ben felújításon esett át a belső tér ekkor kapott karzatot is, amelyet a felújító mester Gyarmatihoz hű felfogásban festett ki.
Gyalogtúra a Misina oldalában
Autóval és tömegközlekedéssel is könnyen elérhető a városközpontból a Tettye tér, ahol az első látnivaló a Tettyei kolostorrom, amiről a tér és a hegyoldal, valamint a városrész is a nevét kapta, ugyanis a 16. században a törökök derviskolostornak használták, és a név a török „tekke” szóból ered, ami derviskolostort jelent – ennek a romjai láthatók ma itt.
Innen kiépített sétány vezet a Havihegyen álló a Havas Boldogasszony-kápolnához, amely a Mecsek déli lejtőjének meghatározó pontja. A kápolna előtti feszülettől gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az egyszerű barokk kápolna a 1690-es pestis járvány emlékére épült. A legenda szerint a város lakói az építőanyagot fogadalmukhoz híven, maguk hordták fel a 230 méter magas hegyre. Alig van a városról olyan képeslap, amelyen a kápolna ne szerepelne, mivel több városrészből is jól látható. Visszatérve a Tettye térre, a bátrabbak nekivághatnak a túra nehezebb részének.
Először a Magaslati úton vissza a városközpont felé kell venni az irányt, majd a meredek Szőlő utcán jobbra felfelé a Málics Ottó utcáig, ahol megint jobbra kell fordulni, így az erdőhatáron kapaszkodhatunk fel az állatkertig. (Az emelkedés nem kezdőknek való, ők inkább autóval tegyék meg az utat.)
A Pécsi Állatkert és ankvárium-terráriuma a város egyik ékköve.
Családosoknak kihagyhatatlan program. Az állatkertben található több étterem, játszótér, állatsimogató. Az új fogadóépület alsó szintje a tenger és a Föld vizeinek élővilágát mutatja be, ahol 100 000 literes akvárium található szirti cápával, császárhalakkal, de van akvárium a Tanganyika-tó élővilágával és fóka-medence is, ahol az állatkert kedvence, Bonifác borjúfóka várja a látogatókat. A pár évvel ezelőtti felújítás óta bengáli fehértigrissel, oroszlánokkal, perzsa leopárddal, pumával, és még számos egzotikus állatfajjal gazdagodott a gyűjtemény. Érdemes 2,5-3 órát szánni a programra.
Szöveg: Sinkó Edit