Kappadókia Kis-Ázsia egy részének ősi neve, ma Törökország területén van, ahol egyszerre fellelhető az orientális és az európai kultúra. Olyannyira keleti ez a terület, hogy i.e. 6. században a Perzsa Birodalom része volt, a perzsák bukása után különálló tartományként működött, majd Kappadókiai Királyságként tartották számon, a mai Kappadókia a tartomány belső részét jelenti. Mivel hol keleti, hogy nyugati – római – hatás érte ezt a mini birodalmat, rengeteg érdekes lelet, maradvány van, amit érdemes megnézni.

Templomok és föld alatti város

Kappadókia ma turista-látványosságnak számító föld alatti városa egykor az első keresztények búvóhelye volt. Az aszkéta szerzetesek rájöttek, hogy a puha kőzetbe könnyen vájhatnak barlangokat, folyósokat, szobákat, és a magas sziklatornyok elegendő védelmet is nyújtanak a betolakodók ellen az akkoriban még sűrűn lakott területen. A sziklatemplomok között vannak puritán, egyszerű lakok és díszes, boltíves templomok is. A Göreme-völgyben ma 365 ilyen sziklatemplom látható.

Évente közel 2 millió turista érkezik Kappadókiába: egyik fele külföldi, a másik fele török látogató.

Tündérkémények a völgyben

Kappadókia nem csak kulturális szempontból egyedülálló: olyan természeti adottságai vannak, amelyek szintén egyedülállóvá teszik. 8,5 millió évvel ezelőtt Kappadókia területén egy vulkáni kitöréssorozat zajlott, amely vastag, néhol több száz méteres porózus vulkáni kőzetréteggel borította el a környéket, majd erre a könnyen málló kőzetre különböző, nagy keménységű kőrétegek kerültek. Az esős és a száraz időszakok váltakozása, valamint az erős szelek formálták karcsú tornyokká ezt a könnyen málló kőzetet.

Kappadókia képekben: