Mivel második éve nem tudunk a húsvéti hosszú hétvégén külföldre utazni, „elhozzuk" az évszázados szokásokat a világ minden tájáról. Érdekes módon, vannak hasonló és teljesen más hagyományok, mint itt Közép-Európában.

Mexikó

A mexikóiak ünnepe nagyon összetett és tartalmas: ahogy egész Dél-Amerikában, Mexikóban is a húsvét a megtisztulás ünnepe. A tradíció szerint ekkor kell megszabadulni a gonosztól, ezt pedig azzal szimbolizálják, hogy elégetik Júdás képét a Nagyszombati fesztiválokon, utcai bálokon. A mexikóiaik ezek után húsvéti meséket dolgoznak fel szerepjátékkal, a legnagyobb „színházi előadást" Mexikóváros egyik negyedében, Iztapalapában tartják, amelynek közel 5000 résztvevője van, ebből 1500-nak szöveges szerep is jut. Ez a tradíció 1843 óta a húsvét része, ekkor ünnepelték meg egy fesztivállal a kolerajárvány leküzdését.

Franciaország

Mivel Franciaország lakossága is túlnyomórész katolikus, nem meglepő, hogy rengeteg húsvéti hagyományuk van, azonban minden régióban más-más szokásokkal ünnepelnek. A francia gyerekek nem egy mesés lénytől, a húsvéti nyuszitól kapják az ajándékokat, hanem a templomi harangoktól. A legenda szerint, amikor a harangok némák Nagypéntektől vasárnapig (így gyászolják Krisztust), akkor a harangok elrepülnek Rómába, hogy elhozzák a francia gyerekeknek a csokit. Elzászban feldíszitik a piacokat, és mindenhol nyuszikat, kiscsibéket, kiskecskéket lehet simogatni. A Toulouse melletti Bessières faluban pedig 15 ezer tojásból készítenek omlettet a helyieknek, akik szeletelve és kenyérre fektetve majszolhatják el a húsvéti fogást.

Fülöp-szigetek

Marinduque a Fülöp-szigetek egyik kis szigete, ahol római kori katonák a Nagyhét főszereplői. A jelmezes felvonulást Moriones Festivalnak nevezik és Longinusz, Krisztus római hóhérja ihlette. A buli nem annyira vidám: férfiak és a nők egyaránt álarcokat, sisakokat és gladiátorokéra hasonlító ruhákat viselnek – ezek a római katonák az utcákon járkálnak, csínytevésekkel múlatják az időt és ijesztgetik a gyerekeket. Longinusz Krisztus keresztre feszítésének szimbolikus alakja, ő sebezte meg a már keresztre feszített Jézust lándzsájával (ezt Szent lándzsának vagy Longinuszlándzsának is nevezik), Jézus kiserkent vére pedig a vak Longinusz szemébe cseppent, a római pedig újra látni kezdett. A csodának köszönhetően Longinusz is hívő lett, és emiatt lefejezték a rómaiak – ezt a tragédiát adják elő többször is a beöltözött filippínók.

Lengyelország

A nagyon vallásos lengyeleknél hasonló hagyományok vannak, mint Magyarországon, csak a hímes tojásuk még díszesebb, mint a miénk és nem kegyelmeznek a művészi alkotásoknak: az ünnepi asztalnál el is fogyasztják, a hétfői locsolásra már nem marad belőle. A locsolás tradíciója nem kopott ki annyira náluk, mint hazánkban, éppen ezért nem ajánlott a lengyel utcára menni húsvét hétfőn, mert akár vizes csatákba is keveredhetünk. Varsóban – amikor nem tombol a járvány – az egész Nagyhéten át tartó komolyzenei fesztivált rendeznek Beethoven emlékére (Beethoven Easter Festival).

Görögország

A ortodox görögkeleti vallás hívei idén május másodikán ünneplik a húsvétot, hiszen ők nem a Gergely-naptár, hanem a Julian-naptár szerint számolnak. A görögök a szent tüzet, amely állítólag minden Nagyszombaton Jézus Krisztus sírjából lobban fel, Jeruzsálemből Athénba szállítják, majd Görögország egész területén szétosztják. Az éjféli istentiszteleten a hívők megkapják a paptól a saját lángjukat, amellyel felvonulnak, majd a saját otthonukban kiteszik. A nagyböjt ekkor ér véget és a húsvéti vacsorán csupa szimbolikus ételt fogyasztanak: a sült bárány Krisztust jelképezi, az édes és foszlós fonott kenyér, a tsoureki a Szentháromságot képviseli, a vörös kemény tojás pedig Krisztus vérére utal a hagyomány szerint.