Cikksorozatunk első részében arra adtunk tippeket, milyen hótalpat és öltözetet válassz ehhez a mozgásformához, és két ausztriai terepet is bemutattunk, most ismét közeli túra helyszíneket mutatunk. Irány Szlovénia, Szlovákia és Lengyelország!
A környékbeli országok nemcsak tavasztól őszig, de télen is rengeteg gyönyörű túraúttal várnak. Viszont, ha nem vagyunk eléggé ismerősek arrafelé, akkor érdemes rendesen felkészülni:
- Járható-e télen a választott útvonal?
- Hogyan fogunk tájékozódni?
- Utánanéztünk-e az időjárásnak, beleértve a helyi, téli mikroklímát?
- Kell-e számolnunk lavinaveszéllyel?
- Mikor sötétedik?
- Szükségünk lesz-e hágóvasra?
- Van-e útközben bármilyen menedékház?
- Mi a helyi segélyhívó szám?
Ha ezekre a kérdésekre immár megnyugtató válaszokat találtunk, indulhatunk is! Nézzük, hol lehet néhány órás autótávra remek terepeken kipróbálni ezt a hagyományos téli sportot – igen, intenzív téli sport, hiszen sokkal nehezebb hótalpban túrázni, mint cipőben.
Fotó: Shutterstock
SZLOVÁKIA – MÁSZÁS A KIS-FÁTRÁBAN
Ha Szlovákiában túráznánk akár nyáron, akár télen, természetes, hogy a Tátra jut először eszünkbe. S hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy-egy 2500 méter körüli csúcs viszonylag könnyen teljesíthető, hiszen a még bőven mászható négyezres magasságot sem közelíti meg. A lavinaveszély, a csúszós meredélyek és az időjárás miatt azonban télen a Tátra egy részét lezárják a túrázók elől, de ha nem tennék, akkor is sokkal inkább javasolnánk a Kis-Fátrát.
Itt kisebb a lavinaveszély (de azért fennáll!), és egész évben járhatóak az útvonalak. Az egyik legszebb úti cél egyértelműen a Jánošík-szurdok, ami télen befagyott vízesésekkel és tündérmesébe illő tájjal várja a látogatót, viszont nem árt odafigyelni az alattomosan lefagyó létrákra és hidakra. Innen nem messze, a Kis-Fátra Nemzeti Park Štefanová településnél lévő parkolójából indul a túránk a Kis-Rozsutecre (1344 m) vagy a Nagy-Rozsutecre (1609 m). A körtúra összesen 11 km hosszú, viszont több mint 1000 méternyi szintemelkedés van benne! Így hát nem árt, ha tartunk magunknál magnéziumspray-t és sótablettát, mert megeshet, hogy valamelyik edzetlenebb izmunk begörcsöl a kemény kaptatóktól. A mászás során kisebb vízesések, patakok, csodás kilátás, a csúcsok alatt láncok és kapaszkodók színesítik az utunkat. A túra télen is népszerű, de hótalp és hágóvas is szükséges lehet, na meg egy csipetnyi kalandvágy. Ha sikerült feljutnunk valamelyik Rozsutecre, akkor már csak le kell ereszkednünk valahogy: a lélekjelenlétünket mindenesetre ne hagyjuk otthon. Nagyon kedvelt, unalmasnak nem mondható, gyönyörű, de rendes edzésnek is elkönyvelhető túra.
- Táv: 11 km
- Szintemelkedés: 1000 m
- Időtartam: 5-7 óra
LENGYELORSZÁG– ÍZELÍTŐ A ZAKOPANEI TÉLBŐL
Fotó: Shutterstock
A túra az imént nem ajánlott Tátrában vezet, ám már Lengyelországban, ráadásul rövidsége miatt akár gyerekekkel is vállalható egy derült téli napon. Zakopane és vidéke nyáron és télen is rendkívül népszerű, nem véletlenül: a hagyományos gurál építészet és gasztronómia profi vendéglátással társul, miközben sípálya és nehezebb-könnyebb túrautak is bőséggel találhatók a település fölött. Ez a rövidke túra a Fehér-patak völgyében vezet, és a vége a Sikawica vízesésnél lyukad ki. A szintemelkedés kicsikkel szükségessé tesz néhány pihenőt, de a pallókon vezető utat a gyerekek is garantáltan élvezni fogják. A Wielka Krokiew síugró sánctól indulunk, de ha még rövidebb útra pályázunk, kezdhetünk a Strążyska-völgy bejáratánál is, ahol jegyet kell váltanunk a Tátra Nemzeti Parkba. Innen Sarnia Skala irányában, nyílegyenesen haladunk a patakvölgyben, amely népszerűsége miatt csúszóssá válhat egy régebbi havazás után. Ha hóesés után mi vagyunk az első fecskék, akkor a hótalp is hasznos lehet, de hágóvasat vagy annak megfelelő hómacskát mindenképp vigyünk magunkkal, mert a sok túrázó jegesre tudja taposni az amúgy is kalandos utat. Miután elértük a Sikawica-vízesést, visszafordulunk, és ugyanitt sétálunk vissza.
- Táv: 6,9 km (oda-vissza)
- Szintemelkedés: 370 m
- Időtartam: 2-4 óra
SZLOVÉNIA – MESÉS LÁPVIDÉK
Fotó: Shutterstock
Rogla
Roglánál, az egyik kedvelt szlovén síparadicsomnál indul a túránk. Ha épp nem (csak) csúszni támadna kedvünk, akkor varázslatos kirándulásban lehet részünk, az útvonal bejárja a jégkorszakból itt maradt Lovrenc-tőzegláp tündérmesékbe illő világát. Már a pohorjei erdők és mezők sem hagyják hidegen a kirándulót, lévén végig keresztül-kasul futó gyökereken kell átkelni. Pár kilométer után azonban megérkezünk a fapallókhoz, amelyek a húsz, egyenként legfeljebb 1,2 méter mély vízű tóból álló Lovrenc-tőzeglápon vezetnek át. A törpefenyves határolta tavacskák felett, közvetlenül a víz színén lépkedünk, hogy végül eljussunk egy fakilátóhoz, ahol egy rendes téli napon bizony szél és hóvihar fogadhat. De vigyázat! Ha nem rohanunk sehova, könnyen előfordulhat, hogy a láp nem enged el minket, és visszaindulás helyett csak sétálgatunk, állunk, és gyönyörködünk a teljes mértékben szokatlan és mesébe illő tájban. A körtúrát több irányba is ki tudjuk bővíteni, ha még több tőzeglápra lennénk kíváncsiak. Az útvonal télen is jól járható, de azért óvatosan, a gyökerek nedves időben igen csúszóssá tudnak válni. Futóknak is tökéletes kör!
- Táv: 9 km
- Szintemelkedés: 325 m
- Időtartam: 3-4 óra