Állandó utazónk, Travellina végigjárta az országot és népszerűbb, ám a pandémia hatására kevésbé megrohamozott, újra élhető és ismeretlenebb őszi úti célokat is hozott. Tengerpart, hegyvidék, kisebb és nagyobb városok szubjektív gyűjteménye következik, először Zadart, a Krka-vízesés és Zágrábot járjuk be, a következő cikkünkben pedig a Velebit Nemzeti Parkot, a világ legkisebb városát, Humot, majd Motovunt és Grožnjant mutatjuk majd be.
Talán egyszeri lehetőség áll előttünk, ha most utazunk Horvátországba. Az ország legnépszerűbb látványosságai (Dubrovnik vagy a Plitvicei-tavak) ugyanis az utóbbi években oly mértékben váltak zsúfolttá, hogy az már az élményszerzés rovására ment. Most azonban a látogatók érezhetően megfogyatkoztak, még a csodás kis tengerparti városkákban is csend és béke honol, így ekkortájt már a kánikulának is búcsút intve egészen más hangulatban, más arcát fedezhetjük fel a macskaköves utcácskáknak, nem beszélve azokról a hegyvidéki apró csodákról, amelyeknek eddig talán a létezéséről sem tudtunk.
Zadar – A világ legszebb naplementéje
Fotó: Getty Images
Az Isztriai-félszigettől hosszú út vezet a tengerparton Zadar felé, ám ezen az úton biztosan senki sem fog unatkozni. Ha belefér az időnkbe, ne hajtsunk fel a sztrádára, hanem élményautózzunk az E65-ösön (Jadranska Magistrala)! Mivel Zadar számos háborút megélt, sok régi épülete eltűnt, de az óváros és annak világörökségi helyszínként jegyzett kapui hál' istennek megmaradtak. A település kapcsán fontos megemlíteni, hogy a tömegturizmus idején sem volt soha toplistás, itt inkább a helyiek múlatják egy-egy kávé mellett az időt, és várják a minden egyes este ámulatba ejtő csodát, a naplementét.1964-ben a neves filmrendező, Alfred Hitchcock csodálkozott rá kivételes gyönyörűségére, és a legenda szerint így kiáltott fel:
„Ez a világ legszebb naplementéje, szebb, mint a floridai Key Westen!"
A „naplementézőket" egyébként két különlegesség is várja, mindkettő a tengerparton, a városi sétány végén: a Napüdvözlet installáció 300 darab többrétegű üvegből készült napelemből áll, amelyek napközben elnyelik az energiát, sötétedés után pedig látványos fényjátékot bocsátanak ki.
A másik érdekesség a „tengeri orgona", amely első látásra egy egyszerű lépcsősor a vízpart mellett, ám a hét párhuzamos lépcsősoron 5-5 furatot alakítottak ki. Ez a 35 síp adja a zenét, melyet a hullámok „komponálnak" véletlenszerű, de mégis harmonikus, kissé meditatív jellegű dallammá.
Krka-vízesés – Plitvice ismeretlenebb kistestvére
Fotó: Getty Images
A Krka Nemzeti Park sok hasonlóságot mutat a jóval ismertebb és népszerűbb Plitvicei-tavakkal olyan értelemben, hogy ez a terület is karsztos tevékenység eredménye. Látogatását kifejezetten jó őszi programnak tartogatni, akkor ugyanis nemcsak kevesebb turistát kell kerülgetni, de a belépődíj is jóval olcsóbb, mint nyáron. A nemzeti parknak több kapuja is van, a skardini bejárattól csak hajóval lehet eljutni a park legnagyobb vízeséséhez, ennek árát a belépőjegy eleve tartalmazza.
A hajójáratok április elejétől november közepéig közlekednek, és mintegy fél óra alatt érik el a vízesést.
Autóval a legcélszerűbb a Lozovac település melletti bejáratot megcélozni, itt ugyanis hatalmas és ingyenes szabadtéri parkoló található. A jegyvásárlást követően két opciónk van: vagy a félóránként induló buszok egyikével juthatunk le a völgybe, vagy gyalog, nagyjából fél óra alatt. Csak a testmozgás kedvéért azonban senki ne induljon neki, mert sétára később is lesz lehetőség a völgyben, sokkal szebb terepen. A kisebb-nagyobb vízesések és tavak között ugyanis szépen kiépített pallósor és ösvényrendszer vezet, amelyet bő egy óra alatt járhatunk körbe.
A park fő attrakciója a Nagy vízesés (Skradinski buk), amely valójában nem is egyetlen vízesés, hanem 17 kisebbnek az összessége. 2020 végéig még fürdeni is lehetett itt a lezúduló víz alatt, ám 2021. január elsejétől ez már nem lehetséges. Elsősorban környezetvédelmi okokból, ami egyrészt szomorú, de természetesen érthető is.
Zágráb – a meglepő látnivalók városa
Fotó: Getty Images
Mint minden európai fővárosban, Zágrábban is találkozunk grandiózus templomokkal, hagyományos és modern múzeumokkal, sétálóutcákkal, bevásárlóközpontokkal. De akad itt néhány olyan különleges, a horvát fővárost igazán egyedivé varázsoló látnivaló is. Az egyik a világ legrövidebb siklója, amelynek hossza mindössze 66 méter. Az alsó- és felsővárost összekötő kötöttpályás szerkezet 1890-ben épült, és a helyi tömegközlekedés része, menetideje hajszállal több, mint egy perc.
A két siklókocsi ingajáratban közlekedik, és a lefelé tartó elején nagyszerűen ráláthatunk az alsóvárosra.
A siklóra már csak azért is érdemes egyszer felülni, mert a felső állomás a város egyik jelképe, a Lotrščak-torony mellett található, ahova érdemes délben érkezni. Feltéve, hogy közelről szeretnénk hallani a déli harangszót helyettesítő hangjelzést, a torony egyik ablakából megszólaló ágyút.
Egy másik különleges látnivaló a megszakadt kapcsolatok múzeuma (Muzej prekinutih veza), ahol az olyan, egészen egyszerű kis apróságoktól, mint a fecnire firkantott mondat, az okafogyottá vált esküvői ruháig vagy a hátrahagyott bicikliig sokféle tárgy sorakozik a termekben – mind-mind a hozzá tartozó történettel. Ami pedig nem fér el a múzeum néhány szobájában, az helyet kap a weblapján, ahol további szomorú vagy épp mosolyfakasztó sztorikat olvashatunk.
Ha pedig maradnánk inkább a falakon kívül, egy jó kis kincskereső játékot is ajánlunk a városban: a Mali Zagreb nevű projekt pindurka installációit kell megtalálni, amelyek sokkal kisebbek, mint a mi Kolodko-szobraink. Az aprócska műveket járdaszegélyekre ragasztották, és igen jó szem (vagy helyi segítség) szükségeltetik ahhoz, hogy rájuk leljünk. A 11 művecske Zágráb lakóépületeinek, üzleteinek homlokzatát mintázza, és azt üzenik: a nagyvilág részeként egy aprócska helyen élünk.
Ősszel igazán jók még:
Dubrovnik: a pandémia miatt már eleve mérsékeltebb tömeg ősszel tovább zsugorodik, így a fő attrakciót, a városfalat tülekedés és sorban állás nélkül sétálhatjuk végig. Ennek ára 200 kuna, ami helyett érdemes az egynapos Dubrovnik-kártyát választani 225 kunáért, benne a várfallal, több múzeumi belépővel és ingyenes tömegközlekedéssel.
Pula: a világ öt legnagyobb római kori amfiteátrumának egyikét találjuk itt, amely nemcsak méretével, de hihetetlenül jó állapotával is felhívja magára a figyelmet. 72 boltívének egyike alatt belépőért a nézőtérre és a színpadra is feljuthatunk, ám ennek árát nyugodtan hagyjuk egy szomszédos kávézóban, amelynek teraszáról sokkal maradandóbb látványban lehet részünk.
Opatija: egykori nevén Abbázia a Monarchia legfelkapottabb, legelegánsabb tengerparti nyaralóhelye volt az első világháború előtt, mindenki itt tolongott, aki számított: királyok, cárok, híres zeneszerzők, költők. Telente Ferenc József császár is itt lakott, az 1884-ben épült Quarnero Hotelben, a város első szállodájában, amely Hotel Kvarner néven ma is üzemel. Emellett az egykori arisztokrácia pazar rezidenciái közül is sok működik ma is, így aki „heritage" hotelben idézné meg a letűnt korok eleganciáját, látogasson el a trendi, fényűző nyaralóhelyre!