Képzeljük csak el: hegyek sehol, az áprilisi napsütésben messzire ellátni. Akármerre fordulunk, kilométereken keresztül egybefüggő virágszőnyeg nyújtózik előttünk. A szirmok bősége ámulatba ejtő, egyedül a színük változik. Egy sáv aranysárga után élénkpiros, majd rózsaszín, tarka és cirmos ültetvények követik egymást katonás rendben, a háttérben fakeretes szélvitorlák forognak. A helyiek kedvesek és segítőkészek, van azonban egy őrült nap – a király születésnapján –, amikor az egész ország narancsszínbe öltözik. Mesés álomkép, nemde? Pedig valóságosabb nem is lehetne: Hollandiában ilyen az a bűvös tavaszi nyolc-kilenc hét, amit tulipánvirágzásnak neveznek.

Ha elhatározzuk magunkat, március vége és május közepe között egy hangulatos hosszú hétvégés utazás során magunk is részeseivé válhatunk e különleges időszaknak, amikor a tulipánfesztivál tart (idén március 23– május 24. között). Ügyes szervezéssel pedig még a legfontosabb nevezetességekre is sort keríthetünk, így Amszterdam bájos csatornáiról, a modern építészetéről híres Rotterdamról vagy a világpolitika egyik központjáról, Hágáról sem kell lemondanunk!

Oszmán import, holland közvetítéssel

Ugyan a városnézésre is fontos időt szánni, kétségtelen azonban, hogy ebben az évszakban a mesés virágözön a legcsábítóbb látványosság. Ennek kapcsán kevesen tudják, hogy a liliomfélék családjába tartozó, hat szirmából harangot formáló hagymás virág, a tulipán úgy futott be ekkora karriert, hogy még csak nem is honos Hollandiában. A világszerte ismert dísznövény ugyanis az Oszmán Birodalomból, a mai Törökországból származik. Maga I. Szulejmán szultán is rajongott érte, így már uralkodása idején is próbálkoztak nemesítésével.

A virág eredetét maga az elnevezése hirdeti: a fárszi „toliban” szó az iszlám világban használt fejfedőt, a turbánt jelenti.

A pompás virág Nyugat-Európa udvaraiba a Kárpát-medence meghódításának idején, a 16. század elején, török diplomaták révén jutott el. Évtizedekkel később Charles de L’Écluse, a leideni egyetem professzora honosította meg a dísznövényt Németalföldön, ahol aztán igazi fenoménné, sőt a történelem első piaci buborékává nőtte ki magát. A mánia hihetetlen méreteket öltött: Hollandiában a főnemesektől a polgárokig mindenki az apró hagymákból akart mesés haszonra szert tenni. A tulipánőrület csúcsán, 1633–37 között a ritka alakú, szokatlan színű egyedek egész vagyonokért (mai árfolyamon számolva gyakran több mint félmillió forintnak megfelelő összegért) cseréltek gazdát. A spekulatív jellegű piac persze nem bírta sokáig, összeomlott, a lufi kidurrant, számtalan szerencsevadászt és családot teljes anyagi csődbe taszítva.

A csúfos véget érő aranykorból azonban ránk maradt az a több ezer nemesített fajta, melyek e bájos dísznövényt a mai napig a glóbusz minden táján oly kedveltté teszik. A nem szűnő kereslet kiszolgálására pedig Hollandia nemzetközi hálózatot épített ki. Bár az ország homokos talaja, enyhe telei és kellemes nyarai tökéletesek a tulipántermesztéshez, és több ezer hektáron nevelik is a virágokat, az igazán nagy volumenű szállítmányok már Kenyából, Kolumbiából, Ecuadorból származnak. Onnan frissen vágva, hűtve, repülőkön érkeznek Amszterdam repülőterére, a Föld legnagyobb virágtőzsdéjére, majd utaznak tovább megrendelőikhez.

A globális piacot tehát Hollandia uralja: az ország évi 3,7 milliárd amerikai dollár értékben exportálja e gyorsan múló szépséget.

Hollandia, a tulipán-nagyhatalom:

• 11 000 hektár a tulipánföldek területe Hollandiában
• Évente 4,3 milliárd tulipánhagymát ültetnek el az országban.
• 3000-nél is több tulipánfajtát termesztenek.
• 5% a tulipánbiznisz GDP-aránya.
• 1592-ben született az első botanikus könyv flamandul a tulipánokról.