Mostar hamisítatlan mediterrán város Bosznia-Hercegovina déli részén, ahol ma már jól megfér egymás mellett a keleti és a nyugati kultúra: a mecsetek éppúgy jelen vannak, mint az európai építészet elemei, hiszen a város – nevéhez hűen – valóban hídként szolgál két világ között.
Mostar és környéke természeti látnivalókban is bővelkedő vidék, amelyet kifejezetten érdemes felvenni tervezett utazásaink közé, ha nemcsak egy klasszikus turistacélpontra vágyunk, hanem szeretnénk a saját szemünkkel látni, hogyan formálják az évszázadok a településeket.
Történelme során Mostar több birodalomhoz is tartozott, állt római, hun és frank fennhatóság alatt is. A 15. században az oszmánok foglalták el a települést.
Ehhez az időszakhoz köthető a városi jelleg és az akkoriban a legfontosabb városrésznek számító piac kialakulása, amely egyúttal meghatározta a település központi részét, olyannyira, hogy a mai napig itt található minden közigazgatásilag fontos intézmény.
Nyáron az igazi
Fotó: Unsplash
A város egyik nevezetességének számító Öreg híd építése is erre az időszakra tehető: az emblematikus létesítmény 1566-ban készült el. A muzulmán valláshoz köthető mecsetek mellett a 19. században az ortodox templomok és a katolikus Szent Péter és Pál-templom is felépülhetett, jelezvén: a keresztények egyre nagyobb szerepet töltöttek be a város életében.
A török megszállást követően Mostar az Osztrák–Magyar Monarchia uralma alá került, ekkor komoly fejlődés vette kezdetét. A csatornarendszer kiépítése mellett számos hidat emeltek a várost átszelő Neretva folyó fölé, megalakult az első bank, és a kulturális élet is felvirágzott, a városkép pedig számtalan európai (elsősorban neomór) stílusú épülettel gazdagodott.
Majd következett az I. világháború, amelynek nyomán a város a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd az abból létrejött Jugoszlávia részévé vált – a multikulturális települést, szerbek, horvátok és bosnyákok lakták. A soknemzetiségű országban a különböző népcsoportok közötti feszültségek miatt kirobbant délszláv háború Mostarra is jelentős hatást gyakorolt, a pusztítás nyomait a mai napig nem sikerült teljesen eltüntetni. A rengeteg emberáldozatot is követelő konfliktust az 1990-es évek végére sikerült lezárni, s ma már a város egyik részében bosnyákok, másik oldalán pedig horvátok élnek, a település hídjai pedig összekötik és együttműködésre ösztönzik a lakosságot.
Ahhoz tehát, hogy igazán értékelni tudjuk az itt látottakat, fontos, hogy megismerkedjünk a város történelmi múltjával – ami nemcsak a régmúltat jelenti.
A kilencvenes években zajló, véres délszláv háborún és annak következményein külön tárlat (Háború és Népirtás Áldozatainak Múzeuma) kalauzol végig. Mi tagadás erős kezdés egy hétvégi kiruccanáshoz, de szinte kötelező eleme mostari látogatásunknak. Ha a nyári időszakra tervezzük utazásunkat, jó tudni és előre felkészülni arra, hogy meglehetősen forró napokban lehet részünk. A déli áramlatoknak köszönhetően a hőmérséklet ugyanis még éjszaka sem csökken 30 °C alá. Ugyanakkor a város az igazi arcát éppen ebben az időszakban tárja fel leginkább, ősztől kora tavaszig ugyanis több kulturális intézmény és vendéglátóhely is zárva tart.
Keleti kényelem, nyugati emlékek
Fotó: Shutterstock
Mostar alapvetően multikulturális város, bizonyos erőteljes jegyeket magán viselve. Az óvárosban sétálgatva a mesés keleten érezhetjük magunkat, hiszen a klasszikus, Törökországra emlékeztető bazári hangulat közepette kézművesek, piacok, kincseket rejtő kisboltok és persze a hamisítatlan bosnyák kávé szegélyezi utunkat – utóbbit mindenképpen érdemes kipróbálni valamelyik kis kávézóban, leginkább persze a Kujundžiluk utcán, ahol a város híres bazársora kanyarog.
A nyugati világ ugyanakkor építészetileg és kulturálisan is képviselteti magát, hiszen számos érdekes múzeumban tehetünk látogatást.
Így azoknak, akik a kikapcsolódáson túl az ismereteiket is szeretnék bővíteni, feltétlenül érdemes időt szánniuk ezekre a tárlatokra. Jó hír, hogy a látnivalók többsége a belvárosban található, így turistabarát módon nem szükséges közlekedési eszközről gondoskodnunk. Gyalog is kényelmesen bejárható minden, ha pedig szállásfoglalásban gondolkodunk, egyfajta ökölszabályt követve érdemes a folyóparton keresgélni, esetleg a Španski trg-et (Spanyol teret) kitűzni orientációs pontként. Így a város lényegét gyakorlatilag már a küszöbünktől élvezhetjük.
Hidak és mecsetek városa
Az Öreg hídnak azon túl, hogy a város egyik jelképe, azért is jut fontos szerep, mert rajta van az UNESCO világörökségi listáján – nem véletlen, hogy a háború során megsemmisült építmény rekonstrukciójára nagy hangsúlyt fektettek, és egy nemzetközi szakmai és pénzügyi összefogás eredményeként 2004-ben régi pompájában visszaadták a lakosságnak. Mellette persze a város többi hídját is érdemes megnézni, hiszen gyönyörű látványt nyújtanak. Csakúgy, mint a mecsetek, amelyek a város nélkülözhetetlen részei, építészeti és vallási jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, gyönyörű belső tereik pedig igazi csemegének számítanak. Közülük is kiemelkedik az 1600-as évek elején épült mecset, a Koski Mehmed-pašina džamija, amely a háború során szintén súlyos károkat szenvedett, így már csak rekonstruált állapotában tekinthetjük meg – amit a belső tér díszítése és az ablakokon beáradó fény játéka azonnal feledtetni fog. Aki nem fél a magasságtól, jelképes összegért a minaretbe is felsétálhat egy páratlan városi kilátásért.
Városi kötelezők:
1. DON’T FORGET KŐ
A város keleti felén találhatjuk meg ezt a feliratos kis követ, amely az 1990-es évek szomorú történelmi eseményeinek állít emléket. A városban élőket rengeteg veszteség és fájdalom érte, így nem meglepő, hogy a turisták előtt sem titkolják, milyen tragikus események formálták történelmüket. Az épületeket megfigyelve felfedezhetjük a háború nyomait, de ez mit sem von le a városnézés értékéből.
2. BIŠČEVIĆ-HÁZ ÉS KAJTAZ HÁZA
Az 1635-ben épült és az 1001 éjszaka meséit megidéző Biščević-házban (Biščevića kuća) bepillantást nyerhetünk, hogyan éltek az itteniek a török megszállás alatt, és nem mindennapi látványban lehet részünk a nappali folyóra néző ablakából. Míg a szintén 16. századi Kajtazova kućában a tulajdonos, ha megkérjük, egy kis idegenvezetés keretében mesél a néhai ottomán család életének érdekességeiről. A ház és belső udvara pedig lenyűgöző szépségű.
3. HÍDUGRÁS
A 24 méter magas Öreg hídról a merész helyi fiatalok a Neretva folyóba ugranak, ezzel nyújtva különleges, lélegzetelállító és idegborzoló látványt a turistáknak. Nem véletlen, hogy ma már pénzt gyűjtenek tőlük a látványosságért cserébe. Aki pedig kedvet kap a hídugráshoz, egy fizetős képzést követően maga is kipróbálhatja, már ha van hozzá bátorsága...
4. SÉTÁLÓUTCÁK ÉS ELDUGOTT KINCSEK
A sétálóutcák a főszezonban meglehetősen zsúfoltak. A hangulatuk azonban egészen egyedi, így mindenképp érdemes belevetni magunkat a forgatagba. Ha elfáradnánk, akár le is térhetünk a kis mellékutcákba. A színes kis házakon kívül a kis boltokban akár különleges régiségekre és apró kincsekre is bukkanhatunk.
5. VÁROSI TEMETŐ
A város fölé magasodó, gyönyörű hegyoldalban elterülő temető különlegessége lépcsőzetes kialakításában rejlik, ahol a fehér, egységes összhatást keltő fejfák szűkösen sorakozva nyújtanak nem mindennapi látványt. Nem mellesleg innen gyönyörű kilátás nyílik az egész városra...
6. KRAVICA-VÍZESÉS
Aki kicsit több idővel rendelkezik, és nem csupán egy napot tölt el Mostarban, annak kihagyhatatlan látnivaló a 30 méteres magasságból alázúduló Kravica-vízesés (vodopad Kravica), amely a várostól 25 kilométerre található, és a környék kedvenc kirándulóhelye. Több kemping is található itt, és számtalan program közül válogathatunk: úszhatunk, kipróbálhatjuk a raftingot, de akár evezős túrán is részt vehetünk. A helyi éttermekben a halas és grillezett ételek dominálnak.