Készítsük fel jól a gyereket, ha egyedül repül!

Tippek a zökkenőmentes, első szóló repüléshez.

Fotó: Shutterstock

Gyakran előfordul, hogy családlátogatás vagy nyelvtanulás céljából egyedül ültetünk fel egy gyereket a repülőre szülői kíséret nélkül. Hogyan készítsük fel a fiatalokat az önálló utazásra és miben tudunk segíteni nekik? Erre adunk most tanácsokat.

Egészen kicsi gyerekek esetében érdemes kifizetni a repülőtársaságoknál igényelhető asszisztenciát a repüléshez, hiszen kicsi gyerek egyik légi társaságnál sem repülhet felnőtt felügyelete nélkül, kamaszok azonban már önállóan is részt vehetnek ebben a kalandban. Amerikában a nagy távolságok miatt teljesen természetes, hogy belföldi járatokon egyedül közlekednek a fiatalok, és a nagyobb európai országokban is egyre elterjedtebb. Mit tehetünk, hogy a légi közlekedést minél barátságosabbá tegyük a gyerekeknek? Mit mondjuk a lurkóknak a mostani, rengeteg biztonsági ellenőrzéssel és járatkésésekkel nehezített utazási formáról?

Készen áll rá?

Fotó: Shutterstock

Csak a szülő tudja felmérni, hogy a gyermeke készen áll-e ekkora kihívásra. Először is gondoljuk végig, mennyit utazik, közlekedik egyedül a gyerek. Ha gyakorlott a hétköznapokban is, és nem ijed meg attól, ha el kell térni a megszokott útvonaltól, azaz képes önálló, jó döntéseket hozni, akkor részben készen áll. Azt is vegyük figyelembe, mennyire képes a fiatal követni egy több lépésből álló, összetettebb utasítást, és tud-e, hajlandó-e segítséget kérni, ha támaszra, segítségre van szüksége. „Általában a kamaszkor elejétől, úgy 13 éves kortól tudnak a gyerekek a testvéreikre is vigyázni, így feltételezhetjük, hogy magukra is képesek" – állítja Dr. Cindy T. Graham gyermekpszichológus, aki a Huffington Post újságírójának részletezte az önálló utazásra való képesség feltételeit.

Más-más szabályok

Mielőtt megvennénk a szóló repülőjegyet a gyerekünknek, tájékozódjunk a légitársaságok szabályzatáról, mi vonatkozik a gyerekek önálló utazására. A Deltánál már öt éves kortól utazhatnak a kicsik szülők nélkül, igaz, asszisztenciával, nyolc éves kortól pedig már átszállással is repülhetnek, de 150 dollárért venni kell nekik egy csuklópántot, amivel követhetjük a mozgásukat, plusz ezért az összegért kísérőt is kap a gyerkőc maga mellé. A Wizzairnél például 14 év alatti gyerek csak felnőtt kíséretével utazhat, de könnyebbség, hogy felnőtt kísérőnek az számít, aki betöltötte a 16. életévét – tehát egy idősebb testvér, rokon, sporttárs már kísérhet külföldre. A 14 év feletti, de 16 év alatti gyerek a Wizzairnél önállóan utazhat, viszont nem vállalhat felelősséget egy másik gyermekért. Ebből is látszik, mennyire különbözőek a feltételek egyes légi társaságoknál.

Lépésről lépésre

Az utazás minden egyes fázisát pontosan magyarázzuk el a gyereknek akkor is, ha már sokszor repült velünk, mert egyedül teljesen más, sokkal több dologra kell figyelnie és nem csak vakon követni a felnőtteket... Akik kísérővel utaznak, kapnak egy gate pass nevű kártyát, ami arra való, hogy az asszisztens/kísérő átvigye a gyereket a biztonsági vizsgálatokon. Mindenképp mondjuk el neki, hogy ezen az izgalmas szakaszon nem kell egyedül átküzdenie magát, és egészen a beszállókapuig fogják kísérni őt.

A repülési protokollról is meséljünk neki:

  • mit jelentenek a lámpák az ülés fölött,
  • mennyi idő lesz az út,
  • mikor lehet ételt és italt kérni,
  • mi történik le és felszálláskor,
  • hogyan kell használni a hívógombot,
  • mivel teheti kényelmessé az utazást,
  • avassuk be a vécéhasználatba is,
  • mondjuk el, milyen iratokra van szüksége és hogyan vigyázzon rájuk!

Nagyon fontos, hogy nem szabad sem túl korán, sem túl későn elkezdeni a felkészítést, nehogy fölösleges szorongást váltsunk ki. Gyerekfüggő az is, hogy mikor készítsük fel: valaki szeret kicsit többet tudni, kérdezni, már jóval az utazás előtt, más gyerekek pedig csak tömören, az indulás előtt kíváncsiak a részletekre.

Ne hagyatkozzunk feltételezésekre!

Nem tudhatjuk, milyen kérdések, félelmek merülnek fel a gyerekben, ne gondoljuk, hogy „á, úgyis tudja, hiszen repült már"! Ne eldöntendő kérdésekkel tudakoljuk, mi van a fejében (tehát ne azt kérdezzük, hogy fél-e egyedül utazni), hanem azt kérdezzük, hogy mi a legfélelmetesebb neki az egyedül repülésben. Vagy miket szeretne magával vinni az útra, és abból mi az, ami a kézipoggyászában lenne, esetleg van-e olyan tárgy, játék, párna, ami megnyugtatná, ha izgulna. Arról is biztosítsuk a gyereket, hogy teljesen normális, ha félelmei vannak, ez az utazással járó természetes érzés, és a felnőttekkel is előfordul.

Meglepetésműsorok

Adjunk olyan lehetőségeket, „ajándékokat" az útra, amit máskor nem nagyon engedünk: töltsünk le neki előre filmeket, játékokat, amiket offline is elérhet és örülni fog nekik. Ez biztosan elvonja a figyelmét arról, hogy egyedül van és még sok időt kell a levegőben töltenie. Töltsük fel teljesen a kütyüit, és pót mobilakkumulátort is adhatunk neki vésztartaléknak. Ugyanez vonatkozik a nassolnivalókra is: ilyenkor lehetünk lazábbak, megengedőbbek, de azért figyeljünk arra is, hogy a gyerkőc legyen hidratált az út során, mindenképp egyen szendvicset is, ne csak ropit és gumicukrot.

Ne feledjük, hogy a gyereknek és nekünk is legyen meg a fogadószemély összes, pontos adata, telefonszáma, címe, hogy érkezésnél kéznél legyen. Ha a kicsi nagyon bizonytalan, akkor még a reptéren is írhatunk vele egy check listet, hogy mi fog történni a következő órákban, és kipipálhatja magának, amikor már egyedül lesz.

Forrás: Huffington Post

AMI MÉG ÉRDEKELHET