A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem régen hozta nyilvánosságra nagyszabású terveit: a visegrádi országok fővárosait felfűző nagysebességű összeköttetést hozna létre, ami a térséget bekapcsolná a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. Ez azt jelenti, hogy néhány óra alatt eljuthatunk a közeli fővárosokba.
A NIF Zrt. tanulmánya szerint az elkészült gyorsvasúton Bécsbe és Pozsonyba 2 óra alatt juthatunk majd, Prágába 3 és fél, Varsóba pedig 5 és fél óra alatt vinne a Budapest–Varsó Nagysebességű Vasút.
„Az újonnan kialakítandó vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna, a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot. – írja a NIF a közleményében. – A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály állna rendelkezésre, mindegyik szerelvényben büfé- vagy étkezőszakasz tervezett."
Délre Varsóban leszünk. Indulhatunk?
Fotó: NIF Zrt.
A tervek szerint 2030-ban kezdődne el a magyar vasúti hálózat továbbfejlesztése. Az Európai Unió a nagysebességű vasúti közlekedés tagországokon belüli utasforgalmát 2030-ra megduplázná, 2050-re a jelenlegi háromszorosára növelné. Éppen ezért EU-s pályázattal és közösségi finanszírozással épülhetne meg az a gyorsvasút, ami számottevően csökkentené a térségben a szén-dioxid-kibocsátást. Mivel Magyarországon nagyon nagy a tranzitforgalom, nálunk is érezhető lenne, ha az autópályákon csökkenne a napi forgalom.
Fotó: NIF Zrt.
Budapest Nagysebességű Vasút útvonalai
Az előzetes kalkuláció szerint, évente több mint húszmillió nemzetközi és belföldi utas vonatozhatna kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő járatokon, és persze gyors tehervagonok is közlekednének ezen az útvonalon. A következő videóból kiderül, pontosan milyen lenne a Magyarországi gyorsvasút.