Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigetek összesen 20 szigetből áll, no meg számtalan vulkanikus sziklatömbből, félszigetből, az óceánból kikukucskáló érdekes formációkból. A szigetek többsége száz millió évvel ezelőtt alakult ki, közülük kettő, az Isabela és a Fernandina pedig még alakulóban van, hiszen ma is aktív vulkánok dolgoznak rajtuk. Az utolsó kitörés 2005-ben volt. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért olyan egyedi és érdekes Galápagos élővilága. Ez a szigetcsoport, bár Ecuadorhoz tartozik, majdnem 1000 km-re van az Amerikai kontinenstől nyugatra, a Csendes-óceánban – ez pedig elég nagy távolság ahhoz, hogy ne minden állat és növény legyen azonos a szárazföldi flórával és faunával. A távolságon túl Galápagos különleges éghajlata is magyarázat lehet, ami pedig annak köszönhető, hogy az Egyenlítőhöz közel helyezkedik el.

Darwin édene

Egy természettudósnak egy ilyen izolált ökoszisztéma maga a paradicsom, nem csoda, hogy Darwin is első pillanattól lelkesedett ezért a helyért. A tudós, bár nem szeretett utazni (állandó rosszullét kínozta), rengeteg időt és energiát áldozott arra, hogy tanulmányozza a galápagosi élővilágot, s alátámassza evolúció-elméletét. Érdekes csavar Darwin életében, hogy teológiát tanult a Cambridge-i Egyetemen, és bár kételkedett saját hitében, elvégezte a teológia szakot alapképzésen, ami után a geológia, a botanika és a biológia kezdte érdekelni. A lelkes természettudós végül úgy jutott el Galápagosra, hogy egyik tudós barátja beajánlotta egy Föld körüli expedícióra. A hajó kapitánya olyan természettudóst szeretett volna magával vinni, akinek szívügye Dél-Amerika természetrajzának tanulmányozása – persze a saját költségén –, közben pedig segít az expedíció földmérési feladatait is ellátni. Darwinnak nem voltak anyagi problémái, hiszen tehetős orvoscsaládból származott, így belevágott a kalandba. Az öt éves túra után már ünnepelt geológusként tért vissza hazájába, Angliába, ám biológusként csak később, a Fajok eredete, azaz az evolúció-elmélet publikálása után lett elismert. A mű pontos címe, ami egyben az egész tartalmát összefoglalja: A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagyis az előnyös válfajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben. Azt egyébként tudtad, hogy Darwin a Magyar Tudományos Akadémia tagja?

Milyen a zöld repülőtér?

Rövid történelmi kitérőnk után nézzük, hogyan érdemes a Galápagos-szigetekre utazni! 2015-ben nyílt meg a világ első zöld reptere, a Galápagos Ecological Airport a Galápagos Baltra-szigetén. Ez a fenntartható repülőtér teljes mértékben nap- és szélenergiából fedezi az energiaszükségletét. Választhatjuk tehát ezt az irányt. De, ha szeretünk hajózni, akkor érdemes Quitóba, Ecuador fővárosába repülni, pár napot ott eltölteni, elmenni az egyenlítőhöz, amelyet egy emlékmű jelez, és utána az óceánpartról hajóval megtenni az 1000 kilométeres utat, majd onnan körbehajózni a szigetvilágot.

A Galápagos-szigetek valójában tényleg a természeti kincsek tárháza, így ne egy trópusi üdülőhelyre számítsunk. Nincsenek luxushotelek, bárok vagy kulturális programok, csakis a gyönyörű táj és a pompás állatok, amelyek a világon csak ott fordulnak elő: ilyen a galápagosi teknős és a galápagosi oroszlán- és medvefóka, a kéklábú szula, a galápagosi albatrosz, a galápagosi pingvinek és számos leguánfaj. Sokat elárul a szigetek védettségéről, hogy a terület 98%-át nemzeti parknak nyilvánították.

Galápagos-galéria: