Sokféleképpen ünneplik világszerte Jézus feltámadásának napját: van, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek a szórakozásra, és van olyan régió, ahol inkább a vallási rituálékra épül az ünnep. Ha a tavaszi szünetben vagy a húsvét négy napja alatt van lehetőséged utazni, a következő helyeken közelebbről is megnézheted a helyiek hagyományait.
Virágszőnyegek Antiguában
Fotó: Shutterstock
Antigua és Barbuda legnépesebb szigetén minden utat színes „szőnyegek” borítanak nagyhéten, a nagypénteki körmenetre készülve. A virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készült szőnyegeket a város útjaira terítik, melyeken gyakran feltűnnek a maja hagyományok szimbólumai és a guatemalai történelem egyes jelenetei. Egyes darabok, akár egy méteresek is lehetnek, és míg a bonyolult műalkotások tervezése hosszú hónapokat vehet igénybe, élettartalmuk annál rövidebb: mivel közvetlenül azokon haladnak körmenet során, egytől egyig megsemmisülnek.
Boszorkányok Finnországban
Az északi országban a gyerekek színes ruhákba bújnak, szeplőket festenek az arcukra, és így ünneplik a húsvétot Finnország keleti (itt Virágvasárnap), és nyugati (itt pedig Nagyszombaton) részén. A kis boszorkányok színes tollakkal és krepp papírral díszített fűzfavesszőkkel járnak házról-házra, és mondókába foglalt áldásokkal űzik el a gonosz szellemeket, amelyért aztán csokit kapnak a házigazdáktól.
Piros tojások Görögországban
Fotó: Getty Images
A görögkeleti vallás híveinél egyáltalán nem divat színes tojásokat festeni. A görög hímestojások kizárólag a piros különböző árnyalataiban pompázhatnak, amelyek egyrészt az újjászületést, másrészt pedig Jézus vérét, Isten fiának feltámadását szimbolizálják. Igaz, hogy a vörös szín kötelező, azonban az már az alkotókra van bízva, milyen árnyalatot kevernek ki pontosan, és milyen egyedi, absztrakt mintát álmodnak meg a tojásokra.
Papírsárkányok Bermudán
A bermudaiak vidám eseményekkel, egyedi ételekkel és istentiszteletekkel ünneplik a húsvétot. A Nagypénteket szinte mindenki hagyomány szerint a szabadban a tölti, hogy büszkén mutassák be saját készítésű papírsárkányaikat, majd azokat egy jellegzetes, búgó hanggal táncoltassák meg a levegőben. A bermudai sárkányok általában élénk színűek, egészen merész, geometrikus mintákkal tarkítva. A brit szigetcsoporton az ünnepi ételek sem szokványosak, hiszen sonka és tojás helyett tőkehalas süteményt fogyasztanak majonézzel és csípős szósszal, valamint forró zsömlét, ami leginkább szendvics formájában kerül az asztalra.
Haláltánc Vergesben (Spanyolország)
Fotó: Shutterstock
A katalán Verges városában Nagycsütörtökön egy hagyományos, a középkor óta fennmaradt haláltáncot, úgynevezett „dansa de la mort” járnak el. Itt csontváz-jelmezbe bújt táncosok játsszák el a Passió legfontosabb jeleneteit. A hátborzongató tánc éjfélkor kezdődik, és három órán át tart, egészen kora reggelig. Egyértelműen ez Spanyolország egyik legfurcsább húsvéti hagyománya, de nézők ezrei csengetik ki a kisebb összegű belépőt, hogy láthassák a felvonulást, amely a falu középkori központjában zajlik.
Krimiolvasás Norvégiában
A helyiek szívesen töltik síeléssel, sífutással vagy egy jó krimiregény olvasásával, esetleg egy hasonlóan izgalmas film megnézésével a húsvétot. Nem nehéz ilyenkor krimire kapcsolni a tévében, hiszen a nemzeti és a kereskedelmi csatornák hosszú órákon keresztül kizárólag bűnügyi filmeket sugároznak, ahogyan a könyvesboltok is megtelnek az izgalmas detektívregényekkel. A hagyomány állítólag 1923-igy nyúlik vissza, amikor egy könyvkiadó új krimijét népszerűsítette az újságok címlapjain. A hirdetések annyira hasonlítottak a valódi hírblokkokra, hogy az emberek nem tudták, hogy reklámfogásról van szó, de kedvet kaptak a fekete történetekhez, és mindenki gyorsan beszerzett egy hátborzongató könyvet, és azt olvasgatták ünnep alatt. Ebből is látszik, hogy Norvégiában a legnagyobb keresztény ünnepet valójában pihenéssel és kikapcsolódással töltik az emberek.
Lányok „ostorozása" Csehországban
A cseh hagyomány szerint a fiúk húsvét hétfőn szalagot kötnek egy fűzfaágakból készült ostorra, majd azzal „ostorozzák” meg a lányokat, így kívánva nekik egészséget és szerencsét. A helyi nők egyre inkább szeretnének megszabadulni az ütlegelős tradíciótól, de sokak szerint ezeket a szokásokat igenis tisztelni és gyakorolni kell, még ha többeket kellemetlenül is érint ez a hagyomány.
Szöveg: Sinkó Edit