1. A londoni Tower Bridge titkos kamrái

London városának egyik legjellegzetesebb látványosságának a kinyíló Tower Bridge számít. A 61 méter magas átjáró a Temzét keresztezi, melyen naponta számos hajó és gépjármű kel át. Az úgynevezett „Bascule” kamrák létezéséről viszont nem biztos, hogy mindenki tud.

A kamrákat eredetileg a híd kinyílása során használt nagyobb ellensúlyok mozgatására építették. A két, 27 méter magas főcsarnokból álló kamrák a híd pillérein belül találhatók és többnyire el vannak zárva a nyilvánosságtól. Felépítése sem volt a legegyszerűbb feladat: a mérnököknek azért, hogy ki tudják ásni az híd alapjait, acélketrecekben kellett a víz alá merülniük.

2. A washingtoni Capitolium alatt egy kripta rejtőzik

Az 1973-ban felépített Capitolium az Egyesült Államok kongresszusának központjaként funkcionál. Az ország egyik leggyakrabban felismert látványosságáról viszont sokan nem tudják, hogy egy kriptát rejt magában.

Az eredetileg Grand Vestibule névvel rendelkező kriptát még George Washingtonnak és feleségének építették fel, hogy haláluk után itt tudjanak nyugodni. Azonban viták sorozatát követően a kongresszus végül úgy döntött, máshol fogják eltemetni a megboldogult elnököt és feleségét. A kripta az európai katedrálisok stílusában készült el, és máig üresen áll.

3. A New York-i nyilvános könyvtárak titkos apartmanjai

New York városa a világ legnagyobb és legimpozánsabb könyvtáraival dicsekedhet el, ráadásul a New York-i számít a világ negyedik legnagyobb könyvtárhálózatának. Van viszont egy dolog, amivel a New York Public Library könyvtár látogatói nem feltétlen vannak tisztában, ezek pedig az épületben elbújtatott lakások.

Ez is érdekelhet: A világ 7 legkeresettebb látványossága, amibe a Parlament már nem fért bele

A könyvtár épületében összesen 13 lakás található, melyekben régen még a könyvtárgondnokok és családjaik éltek. A felújításoknak köszönhetően ma egy részüket megszüntették, egy másik részük pedig üresen áll. A könyvtár jelenleg azon gondolkozik, milyen helyiségekké alakítsa át a még meglévő lakásokat, munkájukat viszont nem segíti, hogy a legtöbbük elég rossz állapotban maradt fenn.

4. A Parthenón optikai illúziói

Az i.e. 447 és 432 között épült Parthenónt a görögországi Athén városában látogathatjuk meg. Az épület egy régebbi templom rekonstrukciója, melyet évente turisták milliói látogatnak meg. A munkálatokat a görög szobrász és építész, Pheidiasz felügyelte, aki nemcsak Athéna szobrát tervezte meg, hanem egy kicsit többet is.

Egy kis matematika segítségével ő csempészte bele a Parthenónba ma is észrevehető optikai illúziót. Az épületet direkt geometriai szabálytalanságokkal tervezték, mint például a nem egyenlő távolságra lévő oszlopokkal, melyek kicsit még befelé is dőlnek. Ironikus, hogy pont ezek a tökéletlenségek miatt tűnik geometriai tekintetben tökéletesen szabályosnak az épület: az emberi szem ugyanis egyedi módon érzékeli a mélységet. Emiatt az építészeknek figyelembe kellett venniük azt, hogyan lát bizonyos dolgokat az emberi szem, és eszerint korrigáltak.

5. A vatikáni Szent Péter téren egy titkos napóra is helyet kapott

A Vatikán nem csupán a pápa hazája, de az egyház adminisztratív központja és nagyjából 800, közvetlenül a pápa alá tartozó egyházi dolgozó otthona is. Míg a Vatikán olyan nevezetességekről híres, mint a Szent Péter Bazilika, a Vatikán Múzeum vagy a Sixtus-kápolna, azt már nem mindenki vette észre, hogy a Szent Péter térbe egy napóra is bele van építve.

Ne hagyd ki! Ha mindig is aludtál volna egy kastélyban, van egy jó hírünk

A Szent Péter tér gránitból és márványból készült térkövei órajelzőként működnek. A tér közepén egy óriási obeliszk található, amely maga a napóra szerepét tölti be és egyébként elég pontosan meg tudja mondani az időt az árnyékból. Ezt az órát a 18. században hozták létre, és időmérés mellett csillagászati célokra is használták.

+1: A Royal Pavilon titkos alagútjai

Az angliai Brighton városa évente rengeteg turistát csábít a környékre strandjaival, üdülőhelyeivel és építészeti remekműveivel. Brighton ezen felül a világ leghosszabb alagútrendszerét rejti magában, melyet még az 1870-es években, szennyvízelvezetési céllal terveztek. Mivel a térség bővelkedik csapadékban, a rendszer kiépítése nélkülözhetetlen volt.

A viktoriánus időben az emberek nem éppen szerettek pöcegödröket használni, így gyakran a kert végében végezték dolgukat, ami a brit történelem egyik legnagyobb mérnöki vívmányának megszületését eredményezte. Téglák millióit egymásra rakva alkották meg az alagutakat, melyek titkos átjáróként szolgáltak a királyi család tagjai, illetve a szolgáik számára a Royal Pavilon és a Brighton Dóm között.