Életet ment a lavinarobbantás
Rutineljárásnak tűnik a magas hegységekben a lavinarobbantás, ennek ellenére cseppet sem veszélytelen.
Ahogy leesik az első nagy hó, a hegyekben már lehet is hajnalban hallani a durranásokat. Az pedig csak nagyon ritkán fordul elő, hogy pályaszállásokat, utakat kellene lezárni, az irányított robbantások hatókörét, hatásait ugyanis pontosan kiszámolják, így az előidézett lavinák szinte 100%-ig kontrolláltak.
A magas hegyekben, ahol akár napokig is esik a hó, hirtelen olyan nagy mennyiség gyűlik össze, hogy az már baleset-, pontosabban lavinaveszélyessé válik. Amennyiben a lavina spontán indul el, sok síelőt, hegyen élőt temethet maga alá, míg egy mesterséges hócsuszamlás kiszámíthatóbb és biztonságosabb. Ha tehát olyan sok a hó, hogy a pályák melletti lavinafogó kerítéseket már ellepi, akkor kénytelenek mesterséges lavinákat előidézni.
Kik robbantanak?
Általában a sípálya karbantartóinak feladata, hogy felmérjék, mennyire veszélyes a terep. Ha instabilnak ítélik meg a hóréteget, akkor robbantanak. Erre riasztással, szirénával hívják fel a pályán dolgozók figyelmét, jelezve, hogy menjenek biztonságos helyre, mert kezdik a robbantást. A hócsuszamlást ágyúval, vagy a havat megmozdító rezgéshullámokat előidéző dörejjel (melyet hangbombának is neveznek) érik el. Sokan nem tudják, de tulajdonképpen megnyugtató, hogy a lavinák több mint háromnegyedét emberek idézik elő.
Lavinarobbantási technikák
A nagyon veszélyes, nehezen megközelíthető hegyoldalakra helikopterekről dobják le a robbanóanyagot. A modern síparadicsomokban ezzel szemben már kiépített lavinarobbantási rendszerek működnek, így nem kell senkinek terepre mennie, egyszerűen a síközpontban bekapcsolják a rendszert, a hó lezúdul, és már meg is lehet nyitni a sípályákat. Ennél jóval veszélyesebb, amikor személyesen végzik a robbantás. Ez olyankor fordulhat elő, ha annyira rosszak az időjárási viszonyok, hogy a helikopter nem szállhat fel. llyen esetben kettesével indulnak el a pályakarbantartók, és a biztonságuk érdekében az egyiküknél van a robbanóanyag, a másiknál a detonátor és csak akkor indítják be a rendszert, ha az élesítéstől pár méterre biztonságos helyre tudnak vonulni. Sajnos fordult már elő olyan, többek közt a francia Alpokban, hogy rosszul robbant fel a robbanóanyag, és mindkét pályakarbantartó életét vesztette, miként 2019-ben is két francia pályakarbantartó életébe került, amikor idő előtt robbant fel egy lavinaindító szerkezet.
Életmentő jeladó
Ha magas hegyekbe mész síelni, túrázni, mindig legyen nálad lavina-jeladó és tanuld meg használni, hogy vészhelyzetben már rutinosan menjen. A statisztikák szerint, a lavina alá temetett embereknek akkor van esélyük a túlélésre, ha az első 15-20 percben megtalálják és kiássák őket. 40 perc után már nagyon kicsi az esélye, hogy a baleset áldozata életben maradjon, így a jeladó valóban kulcsfontosságú a mentésben.