Zsákkal püfölő gyerekek, állatvérrel festett maszkok, télűző varázslatok és további kuriózumok a mohácsi karneválról.
Távolságtartás búsó módra
A beöltözött busók mellett rendszerint feltűnnek az úgynevezett jankelék, szerepüket leginkább fiúgyermekek töltik be. Ők kísérik a busókat, feladatuk pedig a távolságtartás az álarcosok és nézelődök között. Könnyű megismerni őket, hiszen ruhájuk rongyokból áll, arcukat valamilyen ruhadarabbal, harisnyával takarják. Mindegyikük fűrészporral, szalmával – régebben hamuval, liszttel – kitömött zsákokkal „püfölik" a túl közel álló nézőket.
Természetes alapanyagok mint például vér
Fotó: Wikimédia
Régebben csak felnőtt férfiak öltözhettek busónak, ma már gyerekek és nők is magukra ölthetik a faragott álarcot – legtöbbször vörös alapszínnel befestve, amely eredetileg igazi állatvértől kapta a színét –, az ördögszarvakat, a szőrös bundákat, amelyekhez bunkósbot, kereplő, kolomp dukál. Ennek ellenére a nők hagyományos sokác népviseletben vonulnak fel, de ez a szabály sincs kőbe vésve: férfiak is öltözhetnek asszonyruhába. A maszkokat hivatásos maszkfaragók, népi iparművészek készítik, akinek egyéni stílusa könnyen felismerhető az alkotásokon.
Tűzzel–vassal
Fotó: Instagram
Annak idején a kolompot, kereplőt rázó busócsoportok házról-házra jártak, hogy kifejezzék jókívánságaikat, elvégezzék varázslataikat. A télűző praktikákat étellel, itallal jutalmazták az ott lakók. Ma már nem házalnak, az utcán vonulnak végig, szintén elég hangosan. Végül mindenki a város központjában gyűlik össze, és ágyúval lőnek, máglyát raknak.
A lényeg, hogy minél hangosabban adják a tél tudtára, ideje távoznia.
Résen kell lenni!
Fotó: Wikimédia
A hagyományokat követve a busók örömmel játszadoznak, évődnek a fesztivál nőtagjaival, hiszen a busójárás nem csak télűző hagyomány, hanem termékenységvarázsló ünnep is. Ha valaki nem szeretné, hogy „meghágják", érdemes kitérni az útjukból, de ha ezt észreveszik és elég gyorsak, liszttel, esetleg korommal dobálják meg őket. Természetesen mindez viccesen zajlik, senkinek nem esik bántódása.
Szellemi örökség
Fotó: Wikimédia
Az UNESCO 2009-ben, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvette a szellemi örökség reprezentatív listájára a mohácsi busójárást. Úgy tartják ugyanis, hogy a busók összekötik hazánkat Európával, hiszen térségünk számos pontján – Anatóliától az Ibériai-félszigetig – fellelhetőek a mohácsi népszokásokhoz nagyon is hasonló, maszkos télűző, farsangi mulatságok.
