2024.01.20

5 budapesti helyszín, amire rá se ismernénk a múltbeli képek alapján

A változás örök.

Fotó: Fortepan / Francia Nemzeti Könyvtár

Az élethez hasonlóan Budapest is folyamatosan változik: sorra újítják fel a tereket, bontanak le egy-egy épületet vagy éppen alakítanak át meglévő területeket. Míg manapság már a legtöbbünk hozzászokott a város elrendezéséhez, tíz, húsz vagy akár száz évvel ezelőtt teljesen máshogy funkcionált Budapest. Mutatunk pár régi képet népszerű budapesti helyszínekről, amik 2024-ben már teljesen máshogy néznek ki.

Deák Ferenc tér

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Deák Ferenc tér (1892-1895)

A Budapest szívében található Deák Ferenc térre ma már villamosok, metrók és buszok sokasága fut össze, ám ez nem mindig volt így – bár már a kisföldalatti megszületése előtt is központi helyet foglalt el. Az idő múlásával a tér neve is rendre változott: régebben például Zsidó tér, Szén tér, Török tér, Evangélikus tér és Káposztás tér néven is ismerhették a magyarok.

A filmesek nem csak Budapestet szerették: 5 hollywoodi sikerfilm, amit a Balaton környékén is forgattak

Nyugati pályaudvar

Fotó: Fortepan / Fortepan

Nyugati (Berlini) tér, előtérben a "Banán sziget". Szemben a Westend-ház és a Nyugati pályaudvar (1930)

A mai épület helyén álló első pályaudvart eredetileg még Pesti indóháznak hívták. 1846-tól már innen indult a Pestet és Vácot összekötő vasút, ami Magyarország első vasútvonalának számít. Időközben elkezdődtek a nagykörút tervei is, a Pesti indóházat pedig lebontották, és egy újat építettek a helyére. Az új terveket Gustav Eiffel kollégája, Seyrig Théofil készítette, maga a pályaudvar pedig 1877-ben nyílt meg. Az M3-as metróvonal 1981-ben érte el az akkor még Marx térként ismert teret, ekkor építették fel az aluljárót és a felüljárót is.

A Westend helyén ezt megelőzően még egy kétes hírű szálloda működött, amit a pályaudvar miatt a köznyelv nevezett el Westendnek.

Blaha Lujza tér Balra a Rákóczi (Kerepesi) út, szemben a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) épülete (1903)

A mai Blaha Lujza tér közepén egészen 1965-ös lerombolásáig állt a „Nemzeti Színház”, amikor is a kettes metró építésébe is belefogtak. Itt épült fel az 1926-ban megnyitott Corvin Áruház is, de a korabeli Budapest egyik legnépszerűbb kávéháza, az 1894-ben nyitott EMKE is itt foglalt helyet. Érdekesség, hogy az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán helyezkedett el (a hatvanas évektől) Budapest legelső éjjel-nappali üzlete, az Éjjel-nappali Csemege.
A Duna áradásairól is készítettünke egy visszatekintő cikket: Amikor a Duna megmutatta, ki a főnök: a budapesti árvizek krónikája
▲

Rákóczi út a Blaha Lujza térnél a Nagykörúti kereszteződés és a Keleti pályaudvar felé nézve (1955)

A mai Blaha Lujza tér közepén egészen 1965-ös lerombolásáig állt a „Nemzeti Színház”, amikor is a kettes metró építésébe is belefogtak. Itt épült fel az 1926-ban megnyitott Corvin Áruház is, de a korabeli Budapest egyik legnépszerűbb kávéháza, az 1894-ben nyitott EMKE is itt foglalt helyet. Érdekesség, hogy az EMKE-vel szemben, a körút túlsó oldalán helyezkedett el (a hatvanas évektől) Budapest legelső éjjel-nappali üzlete, az Éjjel-nappali Csemege.
A Duna áradásairól is készítettünke egy visszatekintő cikket: Amikor a Duna megmutatta, ki a főnök: a budapesti árvizek krónikája
▲

Ferenciek tere

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Kossuth Lajos utca a Ferenciek tere (Felszabadulás tér) és az Erzsébet híd felé nézve (1965).

Az 1874 óta hivatalosan is Ferenciek tere néven ismert csomópont a nevét a pesti ferences templomról kapta, melynek legelső verzióját még 1250 és 1260 között húztak fel. Ezt építették újra a ferences atyák az ezerhétszázas években. 1893-ban a városvezetés törvényt alkotott két új híd létesítéséről, ennek az eredménye lett a ma már Erzsébet-híd néven ismert átjáró. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret, a villamos viszont a metróhálózat bővítése miatt csak 1972-ig közlekedett.

Flórián tér, balra távolabb a Pacsirtamező (Korvin Ottó) utca (1965).

A Flórián tér nevét Bebo Károly 1819 és 1952 között itt kiállított Szent Flórián szobráról kapta. 1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált falak váltak az akkor még új tudománynak számító régészet első ásatásává Magyarországon: az az ezen a környéken talált maradványok egykoron az aquincumi katonai táborok közfürdői voltak.
A tér forgalma az Árpád-híd 1950-es átadásával kezdett növekedni, és idővel elkezdte átvenni a korábbi központnak számító Fő tér szerepét.
A ma is közlekedő villamos 1984-ben indult el, a két felüljáró pedig 1982 és 1984 között készült el. Az óbudai panelházas lakótelepek felhúzása még 1969 és 1984 között kezdődött el, ami mondani sem kell, hogy jelentősen megváltoztatta az addigi kisvárosias hangulatát.
▲

Felhajtó az Árpád híd felé (1959)

A Flórián tér nevét Bebo Károly 1819 és 1952 között itt kiállított Szent Flórián szobráról kapta. 1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált falak váltak az akkor még új tudománynak számító régészet első ásatásává Magyarországon: az az ezen a környéken talált maradványok egykoron az aquincumi katonai táborok közfürdői voltak.
A tér forgalma az Árpád-híd 1950-es átadásával kezdett növekedni, és idővel elkezdte átvenni a korábbi központnak számító Fő tér szerepét.
A ma is közlekedő villamos 1984-ben indult el, a két felüljáró pedig 1982 és 1984 között készült el. Az óbudai panelházas lakótelepek felhúzása még 1969 és 1984 között kezdődött el, ami mondani sem kell, hogy jelentősen megváltoztatta az addigi kisvárosias hangulatát.
▲

▲

Kövessétek a közösségi csatornáinkat is, így nem maradtok le folyamatosan frissülő tartalmainkról: Drive Magazine néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

From Your Site Articles

AMI MÉG ÉRDEKELHET