Barangolásunkat illene azzal kezdeni, hogy pontosan mit is értünk Balaton-felvidék alatt, ám e kérdés megválaszolására tanulmányok is vállalkoztak már – nem feltétlenül egyértelmű végeredménnyel. Egyes definíciók szerint Keszthelytől Balatonfűzfőig, a partvonaltól a 77-es úton is túlnyúlva terjed az e névvel illetett régió, míg a szigorúbb leírások egy Tapolcától Mencshelyig húzódó, mindössze 22 települést magában foglaló régiót fogadnak el Balaton-felvidékként. Bizonyos források szerint pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe adja a szóban forgó terület határait. Akárhogy is, a Balaton északi partján tett csavargásunk során a szigorú földrajzi határok helyett az élményeket helyeztük előtérbe – vállalva, hogy olykor átlépünk bizonyos határokat.

Mi is a Balaton-felvidék?

• FENNSÍK A BAKONY ÉS A KESZTHELYI-FENNSÍK KÖZÖTT
• ÁTLAGOS MAGASSÁGA A BALATON FELETT: 150–200 méter
• LEGMAGASABB PONTJA: SOM-HEGY, 440 méter

Meséljetek Tanúhegyek!

Fotó: Orbán Péter

A vidék jellegzetes formájú hegyei, a tanúhegyek 260 millió év történetét mesélik el, teszik ezt jellegzetes karaktereik mögül Badacsonytól kezdve a Gulácson át a Somlóig. Az egyik leglátványosabb a Káli-medence keleti kapujában, Monoszló határában magasodó Hegyestű, amely nem más, mint egy sok millió éve itt működött vulkán kürtőjében a kihűlés során megdermedt bazaltláva. A hegy északi fele a kőbányászat miatt eltűnt, így láthatóvá váltak a sokszögű, hatalmas bazaltorgonák, amelyekhez nemcsak a látványos bazaltoszlopok, hanem a Káli-medencére és a Tapolcai-medence tanúhegyeire nyíló panoráma miatt is érdemes felkapaszkodni. De ennyit a kötelezőkről, nézzük a kevésbé evidens felfedeznivalókat! A Hegyestűtől gyakorlatilag tökéletesen északra igazi különlegesség Úrkúton az egy kilométer hosszú sétaútvonal, a Csárda-hegyi tanösvény. A 2,2 hektár kiterjedésű őskarszthoz nincs hasonló terület Európában, így megérdemelte 1953-as védetté nyilvánítását. Megtalálásában nagy szerepe volt az 1920-as években folyt mangánérc-bányászatnak, a több tízmillió évvel ezelőtt kialakult karsztformákat ugyanis a fiatalabb üledékek elfedték, így azok csak a bányászat során tárultak fel. Bár az egy kilométer nem tűnik hosszúnak, érdemes a sétára egy-másfél órát rászánni, részben az érdekes ismertetőtáblák, részben a terepviszonyok miatt. Az útvonal nyomvonala ugyanis érinti a karsztvidék tizenöt méter mélyen lévő alját, ahova falépcsőkön lehet és érdemes is leereszkedni. Továbbra is a természet kincseinél maradva, de egy kicsit odébb autózva: Badacsonyörsön az élő fenyőmúzeumként is emlegetett arborétumot lesz érdemes felkeresni, amelyet az 1900-es évek elején dr. Folly Gyula alapított. Azóta már a negyedik generáció nevelgeti itt a különféle ciprusokat, cédrusokat és fenyőket. A Folly család az arborétum üzemeltetésén túl fűszernövényeket is termeszt, borászatot nyitott, a faiskolában pedig a különböző méretű facsemeték közül választva vihetjük magunkkal a vidék hangulatát.

Programok gyerekkel: az ingókövektől a pallótúráig

Fotó: Orbán Péter

Salföld

Badacsonyörstől nem is kell nagyon eltávolodnunk, hogy a Balaton-felvidék megannyi kőtengere közül bevehessük a legnagyobbat és leglátványosabbat, amely Szentbékkálla mellett fekszik. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közti séta, ahol a gyerekek különösen élvezni fogják, hogy fel is lehet mászni az impozáns homokkő-formációkra. Kis fizikusoknak pedig igazi kuriózum a kőtenger központi helyén magasodó hatalmas ingókő, melynek legfelső, közel 10 tonnás kőpadja mindössze három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. A bújócskázásra is kitűnő kőtenger könnyen megközelíthető, az autóútról nem kell sokat gyalogolni, így kisgyerekekkel is vállalható. Innen mindössze 5 percnyi autóútra találjuk a Balaton-felvidék legnagyobb állatparkját a Salföldi Majorban, ahol őshonos magyar háziállatok között sétálva ismerkedhetünk meg egy működő gazdaság mindennapjaival. A majorsági épületben berendezett kiállítások mellett a felnőtteket lovas bemutatók, a gyerekeket állatsimogatók várják, sőt a vidéket akár lovas kocsival is felfedezhetjük. Végül egy nagyobb ugrás a térképen, így külön programnak javasoljuk a következő tihanyi családi kirándulást: a Levendula-ház Látogatóközpont parkolójában ott lehet hagyni az autót, majd irány a Belső-tó partján kialakított tanösvény! A fapallókon érdemes benézni a parti nádasba, ahol egy kis kilátót és labirintust is találunk. Innen a sárga kereszt jelzés vezet az Aranyház gejzírkúphoz, ahonnan pazar panoráma nyílik. Továbbhaladva egy kis kőházikóhoz jutunk, ahol kőzetek vannak kiállítva, majd innen indul a barlangjelzés, amelyen haladva hamarosan elérjük az Átjáróbarlangot. Ez – nevéhez híven – egy sziklabarlang két kijárattal, a kis felfedezők nagy örömére.

A vidék jellegzetességei: a romtemplomok

Fotó: Orbán Péter

Budapest felől érkezve, a tó északkeleti csücskénél, Balatonfűzfőn fogad az első. A Jézus Szíve Plébániatemplom mögött hangulatos kis 13. századi romtemplom, a Mámai-templom bújik meg, amelyet ma is használnak, sőt nyaranta hangversenyeket és zenés előadásokat tartanak itt. Balatonfüreden sokan ismerik a part menti sétányt, a szanatóriumot, a múzeumokat és a kiváló cukrászdákat, de itt van az egyik legszebb panorámát nyújtó templomrom is. Balatonszőlős felé haladva a hegyen találjuk a Papsokai-templom maradványait. Érdemes felkapaszkodni az emelkedőn, mert az összes templomrom közül talán innen a legszebb a kilátás. Következő javasolt megállónk, az alig 300 lakost számláló Dörgicse akár az egy főre jutó templomok versenyében is komoly esélyekkel indulhatna, hiszen a négy működő templom mellett három romos kőtemplom is található a településen. Ezek közül a legismertebb az alsódörgicsei Boldogasszony, amely megmaradt 22 méteres oromfalával messziről is jól láthatóan magasodik a falu fölé. Mellette szép, példásan rendben tartott pihenőhely található padokkal, mosdóval, úgyhogy ez akár egy családi, baráti piknikezésre is kiváló helyszín. Ha pedig egy kicsit eltávolodnánk a településektől, valami igazán filmbélire vágyva, akkor irány a gyepükajáni Nagykeszi-templomrom, amely egy zöldellő réten magasodik, és maga a megtestesült romantika. Ide már nem hallatszik el a forgalom zaja, és a fával félig benőtt, méltóságteljes építmény naplementekor mutatja a legszebb arcát.

Csillagles

Fotó: Orbán Péter

Végezetül, bárhonnan közelítsük is meg a Balaton-felvidéket, lehetőleg Bakonybél felé hagyjuk el, a látogatást a nap végére időzítve. Ennek nincs más oka, mint az esti csillagfigyelés – ehhez tökéletes helyszín a Pannon Csillagda modern és impozáns, a falu összképét mégsem zavaró épülete, amely a járvány utáni újranyitást követően friss látnivalókkal fogadja a látogatókat. A mai városlakó a fényreklámok, a közvilágítás és a szmog miatt ma már ritkán lát csillagfényes éjszakát, ezért ahogy a Csillagda prospektusa találóan megfogalmazta: „Már nemcsak a természeti népeknek, a ritkuló élővilágnak, hanem a csillagos égboltnak is szüksége van rezervátumokra, védett területekre." És hogy miért éppen Bakonybélben? A falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként viszonylag kedvező helyzetben van fényszennyezettség szempontjából, így alkalmassá vált csillagászati élménycentrum létrehozására.

PROGRAM: VÖLGYHÉTVÉGÉK 2020

Fotó: Orbán Péter

Völgyhétvégék 2020

Bár idén ünnepelné 30. jubileumát, ezen a nyáron a Művészetek Völgye elmarad. Ugyanakkor Völgyhétvégék címmel különleges programokkal készülnek a szervezők. Időpontok: szeptember 3–6. szeptember 11–13. szeptember 25–27. október 2–4.