Mióta díszítünk karácsonyfát? – Az ünnepi dekorálás története

Mikor állítottak először fát, és milyen díszek kerültek rá?

Fotó: Shutterstock

Sokak számára az advent a ház külső- és belső feldíszítésével kezdődik: a betlehemi jelenettől a neonvillogó rénszarvasokon át, egészen az óriási Mikulásig – ízléstől és pénztárcától függ, ki hogyan dekorál. De vajon, honnan származnak a különböző ünnepi hagyományok?

Karácsonyfa

Úgy tartják, hogy a mai karácsonyfa a téli napforduló ünnepléséből fejlődött ki az ókori Egyiptomban, de a germán, a római, és a kelta kultúra hagyományvilágában is jelen volt.

Úgy tartották, hogy az örökzöld faágak (nem teljes fa) kihelyezése távol tartja a szellemeket, boszorkányokat és a különböző betegségeket.

A 16. századi Németországban az emberek kis örökzöld fákat díszítettek fel gyertyákkal, almákkal, diófélékkel, bogyós gyümölcsökkel, amelyek a templomi előadásokon „Édenkertfaként” szerepeltek. A történet szerint az első gyertyákat Luther Márton helyezte a fára, ezzel is hagyományt teremtve az otthonokban. A reformáció terjedésével egyre több ember számára vált kötelezővé a karácsonyfa díszítése. Az első pesti karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.

A királyi család követése

Fotó: Getty Images

1820-ban készült családi képeslap

Az 1840-es évek végén Viktória királynő és a német származású férje, Albert herceg nagyot dobtak a karácsonyfa népszerűségén – őket követve hamar óriási divattá vált Nagy-Britanniában, majd az egész világban. Az amerikaiak természetesen gyorsan belehúztak, szinte rögtön plafonig érő örökzöldeket állítottak fel a nappalijukban.

Évről évre egyre több karácsonyi díszt adtak el világszerte. Az 1890-es évekre az Egyesült Államokban található Woolworth's áruház 25 millió dollár értékben értékesített német importált dísztárgyakat. Akkoriban ólomból és kézzel fújt üvegből készültek a faágakra szánt csecsebecsék. Hamarosan a gyertyák helyett égősorokat is lehetett kapni az üzletekben.

Karácsonyfadíszek

Fotó: Getty Images

Vintage karácsonyfadíszek

A legelső gömbök és csillogó formák a 16. századi Németországból származtak, pontosan a Lauscha nevű alpesi településről. Az 1800-as években az első lauschai üveggyár alapítója, Hans Greiner elkezdett gyümölcs- és dióformájú üvegdíszeket gyártani, amelyeket dekoratív ezüst díszítéssel kaptak, higany vagy ólom felhasználásával. A díszeket egyik németországi utazásán fedezte fel Frank Winfield Woolworth vállalkozó, aki nagy lehetőséget látott a globális kereskedelem felemelkedésében, így azonnal importálni is kezdte az Egyesült Államokba. Neki köszönhető, hogy az árukat az eladók segítsége nélkül, vitrinekben is meg lehetett tekinteni.

Mit jelentenek?

Magához a fához hasonlóan, sok hagyományos díszítés gyökerei a hiten alapulnak.

Csillag: Amikor a kis Jézus megszületett Betlehemben, három napkeleti bölcs egy szokatlan csillagot látott meg az égen, amely elvezetette őket Isten fiához. A fát díszítő csillag ezt a betlehemi csillagot jelképezi.

Angyal: Sokan díszes angyalokat használnak a fa tetejének dekorálására, vagy elszórva a fán, más díszekkel kiegészítve jelenítik meg. Az angyal Gábriel arkangyalt testesíti meg, aki megüzente Máriának, hogy gyermeket fog szülni. A karácsonyfára helyezett angyal vigyázza az ott élők életét.

Cukorpálca: Nálunk is egyre nagyobb divat a csíkos candy cane, amit régen azért kaptak a gyerekek az istentiszteletek során, hogy nyugton üljenek. A J-alak a betlehemi pásztorokat idézik. Az édességek először hófehérek voltak és csak később kaptak piros csíkokat és borsmenta aromát. A keresztények úgy vélik, hogy a piros csíkok azt a vért jelképezik, amelyet Jézus a kereszten ontott, a borsmenta aroma pedig a bibliai izsópot, a megtisztulás növényét szimbolizálja.

Szöveg: Sinkó Edit

AMI MÉG ÉRDEKELHET