Fotó: Facebook
Magyarország első botanikus kertje, mai nevén az ELTE Füvészkert, 230 éves múltra tekint vissza – egyszerre árasztanak modern és nosztalgikus hangulatot a most bejárható építmények és a titokzatos szobrok.
Molnár Ferenc regénye, a Pál utcai fiúk gyerekkorunk egyik legmeghatározóbb története, ám nem csak az irodalmi vonatkozás miatt érdemes ellátogatni a mű egyik fontos helyszínére, a Füvészkertbe. Az itt élő növények gyűjteménye évszázadok óta oktatási célt is szolgál, tudományos kutatások helyszíne, a természetvédelmi nevelés fészke, ráadásul a veszélyeztetett fajok megőrzését is szolgálja. Fenntartandó az érdeklődést és megosztva az itt összegyűlt rengeteg ismeretet, a korszerű botanikus kert és oktatási központ üzemeltetői és kutatói néhány hetente érdekes programokat is szerveznek. Ezúttal nem a ritka, különleges vagy egyszerűen csak meseszép növényekről lesz szó; a soron következő előadáson a hely izgalmas történetét ismerhetjük meg, miközben olyan épületekbe és helyiségekbe is bejuthatunk, amelyek máskor zárva vannak a nagyközönség előtt.
Minden, ami nem növény
Magyarország legrégebbi botanikus kertje 8000-nél is több növényfajt vonultat fel, azonban sok olyan titkot is rejt, amelyekről a növénytani tájékoztató táblák nem mesélnek.
A kert épületei, emlékművei, szobrai eddig szerényen, a növények takarásában megbújva, funkcionális vagy díszítő szerepet láttak el, így kevés szó esett róluk. Most, szeptember végén (jegyet itt lehet vásárolni az eseményre) azonban övék lesz főszerep: a Füvészkert épített kincseiről most mindent megtudhatunk egy szakmai vezetés keretében.
A kert egyik legújabb szobra például a 2019-ben átadott Nemecsek-szobor, amely nagy port kavart, hiszen a tragédiába torkolló „fürdetés" jelenete közben ábrázolja A Pál utcai fiúk főhősét. A műalkotás a Viktória-ház medencéjében látható, habár elhelyezését sokan ellenezték. Ha ellátogatsz a bejárásra, ne hagyd ki ezt a megosztó mementót sem!
