Ezúttal nem a klímaváltozás ránk ható fizikai erejéről ejtünk szót, hanem azokat a hosszú távú, furcsa következményeket mutatjuk be, amelyekkel eddig talán nem is számoltunk.
Régóta tudjuk, hogy a klímaváltozás már nemcsak a jövő, hanem a jelen, benne vagyunk, átéljük. Ma már vannak olyan előrejelzések, amelyek megbecsülik, mikor, hány fokkal lesz melegebb, mennyi jég olvad el, hány faj pusztul ki és milyen állapotban van az ózonlyuk, az előrejlezéseket látva pedig nem csoda, hogy igyekszünk megújuló energiaforrásokkal csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, hiszen a közös célunk az, hogy megóvjuk a Földet. De vajon a fentiek mellett milyen ára van még a bolygó pusztulásának? A fizikai hatásokon kívül milyen módon hat még az életünkre a klímaváltozás? Most még nehéz elképzelni, de néhány éven belül teljes felfordulást okozhat a gazdaságban.
Beszéljünk a pénzről!
Nemcsak az óceánok vízszintje emelkedik a globális melegedéstől, hanem a biztosítási tarifák is. Az elmúlt évtizedben a természeti károkra olyan sokat kellett a biztosítóknak fizetnie, hogy meg kell emelniük a biztosítási díjakat ahhoz, hogy hosszú távon is megérje nekik az üzlet. Az Egyesült Államokban például a lakásbiztosítók idén 30%-kal megemelték a díjaikat – nem várhattak tovább, mert 10 év alatt összesen 60%-kal nőtt a károsultaknak kifizetett kártalanítási összeg. A bozóttüzekben megsemmisülő házak, a szélviharok által megtépázott tetők, az áradások miatt tönkremenő ingatlanok mértéke olyan magas lett, hogy egyes biztosítótársaságok már ki is vették a természeti károkat a biztosított tételek közül. 1980 és 2016 között átlagosan 5,5 természeti katasztrófa volt az USA-ban, míg 2017-2019 között 14,6 vihar vagy olyan szerencsétlenség történt, ami az időjárásváltozásból fakadt.
Hol laksz?
Bár mi itt, a Kárpát-medencében viszonylag védett helyen vagyunk, nincsenek, vagy nagyon ritkán vannak nagy viharok, még kevesebbszer futótűz. A száraz területek és a vízpartok melletti ingatlanok ára (ami eddig a kilátás miatt elég borsos volt) elkezd majd csökkenni az áradások miatt. A sokak nagy álmának számító tó- vagy tengerparti ingatlanokat a következő 25 évben annyi kár éri, hogy nem lehet majd maradéktalanul eltüntetni a nyomát.
Fotó: Unsplash
Bozóttűz az Egyesült Államokban
Éghajlati dzsentrifikáció
Mivel a vízparti területekről beljebb – a szárazföld belseje felé – vagy feljebb, a hegyekbe költöznek majd sokan, így a most szegényebb negyedek, városrészek lesznek majd az elité. Azt már most látják a társadalomtudósok, hogy a természet katasztrófák mindig a szegényebb réteget sújtják jobban, így ha az otthonukat például elmossa az áradás vagy lerombolja a tornádó, akkor nem lesz pénzük felújítani az ingatlant. Drágább lesz az áram is, és sok szolgáltatás – köztük a lakásbiztosítás is –, amire nem tudnak majd költeni, így még nagyobb szakadék keletkezik a szegények és a gazdagok között.
„Aszálymenekültek"
A globális felmelegedés miatt olyan alacsonyan fekvő partokat, szigeteket önt el a víz 20 éven belül, ahol most több tíz- vagy százezren laknak. A jóslatok szerint például az 58 000 lakosú Marshall-szigetek 2040-re teljesen víz alá kerül. Legalább ekkora problémát okoz majd az aszály, amit már az is jól mutat, hogy a szíriai háború kirobbanásának is az aszály okozta élelmiszerhiány volt az egyik oka. A forró, száraz területekről és az áradás sújtotta vidékekről is biztonságos helyekre indulnak a menekültek, így azokon a helyeken is nőni fog a népsűrűség, ahol most még nincsen zsúfoltság – éppen ezért a globális felmelegedés globális probléma is.
Egyre kevésbé lesz tápláló az élelmiszer
Hiába vásároljuk a bió, GMO-mentes, egészséges alapanyagokat, ha a levegő szennyezett. Tanulmányok kimutatták, hogy a magasabb szén-dioxid-szint redukálja a növények tápértékét, csökkentve a fehérje, a vas és a cink mennyiségét ételeinkben. Most még ennek nem érezhető a hatása, de 20-30 éven belül a zöldségek, gyümölcsök, gabonák nem lesznek ilyen vitamindúsak. Megintcsak visszatérhetünk a társadalmi szakadékhoz: ez a probléma nem okoz majd gondot azokban az országokban, ahol bőven van táplálék, az aszály sújtotta területeken viszont éhezéshez vezethet. Már most kimutatták, hogy az ételeink fehérje és mikrotápanyag-tartalma csökkent az elmúlt évtizedekhez képest.
Fotó: Unsplash
Drága lesz az a vacsora
Sokan nem gondolnak bele, milyen nehéz lesz szélsőséges időjárásban elég élelmiszert termelni, termeszteni és aratás vagy feldolgozás után eljuttani azokra a területekre, ahol árvíz vagy földcsuszamlás van. Egyre több természeti katasztrófa lesz, ami hat a növényekre és állatokra, csökken a termelés, és azt a keveset is olyan helyre szállátíják el, ahol célba ér és nem romlik meg, megy tönkre útközben. Nem biztos, hogy az élelmiszertermelés és -elosztás igazságos lesz. Ha a mezőgazdaság megroggyan az éghajlatváltozás miatt, az legelőször az élelmiszer árán és mennyiségén fog meglátszani.
Jó a kánikula, de...
... a hőhullámok évről évre egyre több áldozatot szednek, és ez a mennyiség csak nőni fog. Bár szuper a téli, nyálkás időből a meleg tengerpartra utazni, egy idő után az sem lesz annyira kellemes, ha a hősokktól nem tudjuk élvezni a vakációt. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását nem tudjuk csökkenteni záros időn belül, 2050-re megduplázódik a hőhullám napjainak száma, azaz a nyár felében 37 fok körüli hőmérséklet lehet a magyarországi nagyvárosokban is.
A tehetetlenség ereje
2020 egyik új szava a klímaszorongás. Az összetett és nyomasztó érzés abból fakad, hogy a klímaváltozást túl nagy, felettünk álló és kezelhetetlen problémának érezzük. Sajnos ez mostantól az életünk része. Fel kell ismerni, hogy mindannyiunk problémája, anyagi háttértől függetlenül, hiszen mindannyiunkra hatással van a környezetszennyezés és a globális felmelegedés, nem menekülhetünk előle. És legfőképpen nem dughatjuk a fejünket a homokba: ésszerűen, átgondoltan, fenntarthatóan kell élnünk és fogyasztanunk, ha azt szeretnénk, hogy az éghajlatváltozás lelassuljon. A klímaszorongás ellen az egyik gyógymód, ha mi magunk is megpróbálunk folyamatosan tenni a szennyezés ellen, akár pici lépésekben is.