Menorca

A szomszédainál, Mallorcánál és Ibizánál kevésbé ismert Menorca szépen megőrzött és kevésbé turistás, emellett az UNESCO bioszféra rezervátumainak egyike, mivel több állat- és növényfaj a világon egyedül itt él.. A Paradicsomnak ez a kis zuga egy sor békés patakot és kies vidékeket rejt, amelyet olaj- és ciprusfák népesítenek be.

Menorca egyik fő turisztikai vonzereje, hogy a méretéhez képest óriási a strandválaszték.

Az ide látogatók azt állítják, a legszebbek közülük a sziget déli partjainál találhatóak, ráadásul ezek a kevésbé szelesek is. A szél egyébként egész évben jellemző, nyáron ez teszi elviselhetővé a klímát. Fürödni ugyan áprilistól októberig lehet a tengerben, a főszezon július közepétől szeptember közepéig tart. Előtte és utána mutatóban sincsenek turisták, csak azok a külföldiek, akik egész évben itt laknak.

Mindössze két nagyobbacska város található a szigeten: Cuitadella nyugaton, és Mahon délen. A lakosság zöme ezekben él, ha erre járunk, mindkettőt érdemes is meglátogatni. A sziget egésze sokkal tisztább, mint Ibiza vagy Mallorca, a lakosok barátságosak és igyekeznek angolul is beszélni, ami jelentősen megkönnyítheti a dolgunkat. A két említett városka közül Cuitadella az izgalmasabb, itt nem szabad kihagyni a szombati piacot, és kicsinyke katedrálisa is szemrevaló. Érdemes biciklit bérelni, és ha ez a város lesz a bázishelyünk, innen 1-2 óra alatt mindent bebarangolhatunk a pazar bicikliutakon. Vagy béreljünk autót jó előre (akkor olcsóbb), és cirkáljunk így a strandok között, amíg meg nem találjuk a leginkább kedvünkre valót. Ilyen lehet a festői Playa de Cavalleria, ahol a tenger kékjének és a homok sárgájának a kontrasztja azonnal megbabonáz minket. Ha pedig valaki a nudista fürdőzés híve, ő is megtalálja majd a számításait a szigeten.

Mivel műút csak a sziget belsejében található és a parton szinte egyáltalán nincsenek, minden strandot egy 15-25 perces sétával lehet megközelíteni, melynek köszönhetően azok megőrzik természetes bájukat. Fornells egykori halászfalu meseszép házacskáival lenyűgöző látványt nyújt, és itt vannak talán a legjobb éttermek is. A Caldareta de langostát, ami egy rákleves, mindenképpen érdemes megkóstolni, viszont a sobrasada (ez egy disznókolbász), amire a helyiek nagyon büszkék, magyar ízlelőbimbókkal nem túl ízletes.

A szigeten kevés a választék a bulihelyek között, azok is általában a két nagyobb városban találhatók. A szieszta idején – délután egy és fél hat között – teljesen leáll az élet, de úgy összességében is van valami természetes lassúság az itteni létezésben, ami sokak számára lehet vonzó.

Formentera

Egy igazi "titkos", háborítatlan sziget, ami annak ellenére megmaradt ilyennek, hogy egyre több turista ül fel Ibizán egy hajóra, hogy felfedezze Formentera szépségét. A szigeten kb. 7400 állandó lakos él, akik örömmel fogadják a látogatókat.

A fürdőparadicsom a naturalisták nagy kedvence, hiszen a legtöbb strandon engedélyezett a nudista fürdőzés.

A 20 km hosszúságú fehérhomokos part idilli pihenőhelyet biztosít, ahonnan teljes nyugalomban gyönyörködhetünk a kék különböző színeiben játszó tengerben. A fővárosban, Sant Francescben számos látnivaló, kiállítás és vásárlási lehetőség (májustól októberig felállított standokból kínálják Formentera kézműves ékszereit, bőráruit, kosarait, festményeit stb.) várja a nyaralókat, de a helyi bolhapiacra is érdemes kilátogatni.

A La Mola nevű világítótorony a sziget egyik fő nevezetessége, amely egy 120 méter magas szikla tetején áll, és még koncerteket, kiállításokat is rendeznek benne – innen mindenképp érdemes egyszer megnézni a naplementét! További kirándulási célpont a festői szépségű Estany Pudent-tó, amely a sziget északi részén található, és bár fürödni tilos benne, ideális kirándulóhely. Csendes időben a tó vize tükörként veri vissza az eget és a gyönyörű vegetációt. Formentera legérdekesebb építészeti kuriózumai a híres világítótornyai mellett a malmai, amelyek elegánsan idézik meg a múltbeli paraszti élet mindennapjait.

Cabrera

Cabrera szigete egy parányi, természetes sziget Mallorca déli partjainál, amelynek teljes területe alig 19 km², mégis rendkívül mozgalmas történelmi múltat tudhat magam mögött. A középkorban az oszmán birodalom előretolt katonai bázisa működött a szigeten, de volt a napóleoni háborúk idején börtönsziget francia katonák számára, és csatároztak itt a spanyol polgárháborúban is. Ennek megfelelően számos látványos emlékkel is találkozhat az idelátogató: például mára lakatlan 14. században épült falvakkal, egy erődtorony romjaival, egy tengeri temetővel és a Punta de Anciola-fok világítótornyával.

A sziget neve a katalán cabra = kecske szóból származik, utalásképpen az évezredekig itt élt vadkecskékre, amelyek sajnos pár éve kipusztultak. A hihetetlen tengeri ökoszisztémával rendelkező sziget tágabb környezetével együtt alkotja az Archipelago de Cabrera Nemzeti Parkot.

Leginkább azok látogatják, akik szeretnék megcsodálni a tengeri élővilágot, ugyanis számos teknősnek, delfinnek és trópusi halfajnak ad otthont.

Az ismerkedést a sziget élővilágával érdemes a Colònia de Sant Jordi városában található látogatói információs központban kezdeni, amely közelebb visz a mediterrán sziget flórájához és faunájához. Ezen kívül Cabrerának gyönyörű sziklái és strandjai vannak, ráadásul páratlan madárvilág is színesíti a szigetet, néhány kihalás szélén álló fajjal. A kopár, alacsony cserjékkel borított területeken nagyon sok barlang is található, főleg a tengerparti régióban. Talán a legnevezetesebb a sziget látnivalói között szereplő úgynevezett Kék barlang (Cova Blava) a Cala Gandulf-öbölben. A 160 méter hosszú képződmény csak a víz felől, hajóval érhető el.

Cabrerát a legtöbben Mallorcai nyaralásuk részeként, hajókirándulással keresik fel, szezonban naponta több hajó is megfordul itt. A sziget jórészt lakatlan, ma már kizárólag Es Port falut lakják.

La Gomera

A kizárólag komppal megközelíthető sziget a Kanári-szigetek legkevésbé látogatott csodája, amely a természetjárók egyik spanyol Mekkája.

A strandolás itt mellékes, a túrázás, a kirándulás a fő attrakció, hiszen a térség vegetációja egészen különleges élményt nyújt.

Láthatunk tengerbehulló szakadékokat, fekete homokú strandokat, kristálytiszta vizű patakokat, amelyekben azonnal meg akarunk csobbanni. A Garajonay Nemzeti Parkban érdemes nagy sétát tenni az ősi makronéziai babérlombú erdőben, amely egykor az egész trópusi övezetet beborította. Aki pedig egyszer is járt a szigeten, azóta is visszavágyik a Gran Rey-völgybe, ahol a házak hófehér falai tökéletes összhangot alkotnak a pálmafákkal borított tájjal. Pueblo de Agulo egy természetes fennsíkon helyezkedik el, ahonnan fenséges látvány tárul elénk a csodaszép óceánra és a tenerifei Teide csúcsra.

A sziget érdekessége, hogy a helyiek (leginkább az idősebbek) füttynyelven (pontosabban silbo gomero nyelven) beszélnek, amit 2009-ben az UNESCO szellemi világörökség részévé nyilvánítottak.

Ons-sziget

Az Atlanti-óceán partján található, földrajzilag a spanyol Galíciához tartozó sziget festői strandjaival, pazar tájaival, ritka fajokat rejtő nemzeti parkjával könnyen elcsábítja az ide utazót.

A sziget kellemes túraútvonalakat kínál, melléjük a spanyol konyha legjobb fogásaival. Helyi specialitás például a grillezett polip.

A sziget lakossága fénykorában, az 1940–50-es években is mindössze 500 lelket számlált, ezt követően – a jobb életkörülmények reményében – a szigetlakók elhagyták otthonaikat. Az elnéptelenedés csak az 1970-es évektől kezdett megváltozni, amikor a turizmus fellendülése következtében egyre többen költöztek vissza a szigetre. Jelenleg Ons az egyetlen Atlanti-óceáni sziget a spanyol partoknál, ahol még mindig viszonylag stabil a népesség. Igaz, csak kevés ember van, aki télen is itt marad, ezzel szemben nyáron megnő a lakosság száma.

A part mentén sok strand található, négy vagy öt nagyobb és számos kisebb. Az északi rész a nudistáké, de igazából csak egy-két helyről beszélünk, a többi textiles, és leginkább családok és párok látogatják. Az ide érkező turisták egyik kedvenc strandja a Melide, amely a sziget lakott részétől a legtávolabb esik, így hétfőtől péntekig cseppet sem zsúfolt, ellenben elképesztően gyönyörű innen a kilátás: a vadvilág, sziklák, homok, sirályok… Ha átfogóbb képet szeretnénk kapni a sziget strandjairól, befizethetünk egy szigetnéző hajóútra is, melynek során nemcsak az ejtőzésre alkalmas partokat, de a túloldali sziklákat is megnézhetjük.

A sziget egyetlen falujának mólóján található három éttermében a rusztikus galíciai konyha ételeit kínálják, amelyek egyszerűek és remekbe szabottak – különösen a polipból készültek. Ha pedig feltankoltunk, e pontból különféle túraútvonalakon indulhatunk el a szélrózsa minden irányába. Ha éjjel indulunk útnak, életre szóló élmény lehet, ha kipróbáljuk a csillagok alatt alvást. Remek napot lehet tehát eltölteni a szigeten, vagy akár a kempingben megszállva többet is, ahol a személyzet rendkívül segítőkész és türelmes, még ha kezdetleges is a spanyolunk. De ugyanez tapasztalható az éttermekben is. Összességében ez egy igazán boldog hely, akik egyszer jártak itt, rendszerint visszatérnek.

Szöveg: Sinkó Edit