A dunai hajósok, kenusok és kajakosok egyik legkedveltebb helyszíne az Esztergomnál magasodó magányos épület a Dunán. A régi szénrakodó minden évszakban csodálatos látványt nyújt.
A múlt mesélője
Az első blikkre nagyon különösnek tűnő építmény története majdnem száz évvel ezelőtt kezdődött, ugyanis 1927-ben adták át. A funkciója pedig nem más volt, minthogy a dorogi szénbányák által kitermelt szenet uszályokra továbbítsa. Az épületet korábban egy közel hatkilométeres kötélpályával kötötték össze a bányák osztályozási egységével.
Valószínűleg elképesztő látvány lehetett, ahogy a csillék folyamatosan szelték az eget.
Amikor a szénrakodó még működött, az uszályokra rakott szenet elsősorban a csepeli erőműbe, illetve a főváros több ipari létesítményébe szállították. A feljegyzések szerint a Duna közepén álló épületben 3-4 fős személyzet dolgozott általában, a napi forgalom pedig elérte az 1000 tonna szenet is. A szénrakodó 1963-ig működött, utána lebontották a kötélpályát. 2008-ban az épületet műemlékké nyilvánították.
Turistacsalogató látványosság
Fotó: Shutterstock
A 20 méter magas épület nemcsak a fotósok és drónosok kedvelt úti célja Esztergomban, hanem az ide érkező turisták is gyakran felkeresik miniprogram gyanánt. A szénrakodó nagyszerűen látható a partról is, ahonnan egy külön kis útról érhető el Tát felől érkezve a királyvárosba. Ám nemcsak a szárazföldről, de a víz közepéről is fenséges látványt nyújt, az egykori szénrakodó így a dunai csónak- és kenutúrák egyik kedvelt megállója is.
+ Drive-tipp: Ha Esztergomban járunk, a jól bejáratott kiránduló helyszínek mellett érdemes felkeresni olyan helyeket is, ahová a turisták már nem mindig jutnak el. A Kis-Strázsa-hegy Esztergom határában található, pár kilométerre a régi szénrakodótól. A helyszínen tanösvény vezet be minket a terület változatos növény- és állatvilágába, a hegy tetejére jutva pedig elképesztő panorámában lehet részünk.