1872-ben látta meg a napvilágot a sarkvidékek legeredményesebb felfedezője, a norvég Roald Amundsen, aki a Déli-sark vakmerő felfedezőjeként vonult be a történelembe.
Amundsen megszállottan hajszolta az elsőknek járó dicsőséget. Az 1890-es évek végén – egy belga expedíció tagjaként – egy befagyott hajón elsőként teleltek át az Antarktisz közelében, majd jött egy komolyabb elsőség, amikor társaival 1903 és 1906 között végighajózta az Észak-nyugati átjárót. 1910-ben expedíciót szervezett az Északi-sark meghódítására, de miután úgy hírlett – utóbb kiderült, tévesen –, hogy ebben megelőzték őt, titokban a déli pólus felé vette az irányt, méghozzá úgy, hogy ebbe nem avatta be az expedíció támogatóit, de még a legénységet is csak már a tengeren tájékoztatta. Riválisával, Robert Falcon Scott angol felfedezővel őrült hajszában versengtek az elsőségért, hogy kitűzzék nemzetük zászlaját a Déli-sarkon. Végül Amundsen csapata járt sikerrel, ami óriási hírnevet szerzett a felfedezőnek, de kalandvágyát nem hűtötte le: repülővel és léghajóval akarta meghódítani az északi sarkvidéket. A félelmet nem ismerő felfedező végül a Barents-tengerbe veszett repülőjével egy mentőakció közben.
Amundsen hajójának modellje
Északnyugati átjáró
Gyarmatosítók évszázadokon keresztül próbálkoztak azzal, hogy Amerikát észak felől megkerülő hajózható útvonalat találjanak Ázsia felé. Amundsen és hat társa 1903-ban indítottak expedíciót a kanadai sarki vizeken, és a Gjøa nevű hajón három év alatt jutottak át az Északnyugati átjárón. Útjuk során kapcsolatba kerültek inuit őslakosokkal, akiktől Amundsen elsajátította a sarkvidéki életmódot.
Első a Déli-sarkon
Amundsen és csapata majd egy évvel az antarktiszi partraszállása után, 1911. december 14-én érte el a Déli-sarkot, ezzel mindössze 35 nappal megelőzve angol riválisát, Scottot. Sikere az előre kiépített raktáraknak, illetve a több tucat szánhúzó kutyának volt köszönhető – amelyek táplálékul is szolgáltak a felfedezőknek. Beárnyékolta a norvég dicsőségét, hogy Scott nem élte túl az expedíciót.
Repülés a sarkvidéken
Amundsen az északi sarkvidéken is elsőséghez akart jutni. Először repülőgéppel próbálta elérni az Északi-sarkot, de 1925- ben mindössze az északi szélesség 87° 44'-ig jutott társaival. Majd 1926-ban a Spitzbergák és Alaszka közötti háromnapos út alatt – valószínűleg elsőként – átrepültek az Északi-sark fölött Norge nevű léghajójukkal.
A sikertelen repülés
Nansen, a példakép
Fridtjof Nansen Grönlandot átszelő expedíciójának hatására döntött úgy Amundsen, hogy életét a felfedezésnek szenteli. Példaképétől kérte kölcsön a Fram nevű hajót 1910-es expedíciójához, azonban Nansent sem avatta be, hogy az Északi- helyett a Déli-sark meghódítására indul.
Fram Museum
A sarkvidéki expedícióknak és a norvég kutatóknak szentelt oslói múzeum központi eleme a Fram, amellyel Amundsen eljutott az Antarktiszig, és amelynek terébe belépve megismerhetjük a tengerészek életét. De itt állították ki a Gjøa nevű hajót is, amelyen Amundsen átszelte az Északnyugati átjárót.
Emlékház Uranienborgban
Amundsen oslói háza több volt mint otthon, egyfajta műveleti bázis volt, ahol megtervezte és előkészítette utazásait. Ebből a ma emlékházként működő otthonból indult a számára is végzetesnek bizonyuló mentőexpedícióra 1928-ban.
Hazatért hajóroncs
Amundsent csődbe vitték méregdrága expedíciói, 1926-ban el kellett adnia még Maud nevű hajóját is, azt, amellyel feltérképezte a Jeges-tengert. A legendás hajó végül 1930-ban süllyedt el az Északnyugati átjáróban, de majd száz év múlva kiemelték, és 2018-ban hazatért Norvégiába.
Kié az Antarktisz?
Az Antarktisz egyes részeire jelenleg hét országnak (Norvégia, Egyesült Királyság, Franciaország, Chile, Argentína, Új-Zéland és Ausztrália) van el nem ismert területi igénye, ugyanakkor egy 1961-es egyezmény alapján a földrészen tudományos kutatóállomást bármely ország létesíthet.