2020-ban talán nem a repülésé volt a főszerep, de 2021-ben újra az életünk fontos része lehet, és akkor viszont újra eszünkbe juthatnak a repüléssel kapcsolatos furcsa kérdések, amelyekre most választ is kapunk.
Miért szendvics vagy kis adagos menü van a gépeken?
11 ezer méter magasságban nagyon nehéz emészteni, még úgy is, hogy a gépben lévő nyomást úgy állítják be, mintha csak 2000 méter magasságban repülnénk. Ebben a közegben a testünk kevesebb oxigént képes felvenni, mégpedig az emésztéshez, bélmozgáshoz nagyobb mennyiségű oxigén kell. Ezért van az, hogy a hosszú repülőutakon többször kis adagokat szolgálnak fel. A szendvics gyerekadagnak tűnik, a főétel is zónaadag, de ezzel is kímélik a szervezetünket.
A légi kísérőknek milyen eszközei vannak a fegyelmezetlen utasokkal szemben?
Majdnem minden légitársaságnál más és más a szabály, van ahol biztonsági ember segít, máshol műanyag kábelkötegelővel bilincselik meg azokat, akik veszélyeztetik mások testi épségét. Jelen pillanatban például azokat, akik nem viselnek maszkot, nem kötelesek elvinni a járatukon, volt is rá példa, hogy emiatt leszállítottak a fedélzetről utasokat az utóbbi hónapokban. A stewardessek feladatkörébe az is beletartozik, hogy vigyázzanak az összes utasra, és ha valaki agresszív, beszámíthatatlan vagy más probléma van vele, akkor saját belátásuk vagy a kapitány instrukciói szerint cselekedhetnek.
Létezik olyan személyszállító repülő, amelyen nincs gravitáció?
Fotó: Instagram
Sokan már a felszállás és landolás alatti emelkedésre és süllyedésre is érzékenyek, viszont jó páran simán kibírják a zéró gravitációt is rosszullét nélkül. Egyetlen légitársaság van per pillanat, amelynek gépein ki lehet próbálni a súlytalanságot, sőt a leendő űrhajósok is ezeken a gépeken gyakorlatoznak. A Zero G repülőin életreszóló élményben lehet részünk, a sima utatsszállító gépeken viszont nincsen súlytalanság.
Miért érintik meg a stewardessek gyakran a repülő plafonját?
Két okból: az egyik hogy ne a székeket fogdossák, amikor a folyosón közlekednek, hiszen ezzel zavarnák a pihenő utasokat, a másik magyarázat, hogy csak úgy tudják visszanyerni sétálás közben az egyensúlyukat, ha „kapaszkodnak". Tehát a csomagtárolókat vagy a plafont fogják meg, hogy ne zavarjanak senki, de ne is essenek el.
Mit csináljunk, ha a turbulencia miatt elkezdünk pánikolni?
Fotó: Unsplash
Hogy miért fontos ez a kérdés? Mert az emberek 80%-a fél a repüléstől. Ron Nielsen kapitány – aki tréningeket is tart arról, hogyan győzzük le a félelmeinket repülés közben – azt javasolja, hogy tereljük el a figyelmünket. Ez persze nem könnyű, de van egy biztos eszköze: azzal a kezünkkel, amelyet kevésbé használunk (tehát balkezesek jobb kézzel, jobbkezesek ballal) írják le a nevünket egy papírra. Ez rögtön aktiválja az agyunknak egy másik részét, és hirtelen átkapcsol az új feladatra, így nem pörgetjük bele magunkat a teljes pánikba.
A hosszú járatokon hol alszanak a pilóták?
Az olyan nagy gépeken, amelyekkel óceánokat és kontinenseket szelnek át, a pilótáknak aludniuk kell, így váltják egymást a pilótafülkében a hosszú út alatt. De hol alszik a kapitány és a másodpilóta, amíg a szolgálatban lévők dolgoznak? A Boeing 777 és 787-esekhez, vagy nagy Airbusokhoz hasonló hatalmas gépeken vannak alvófülkék a pilótafülke mellett, ahol 2-3 fekvőhely is elfér.
Miért koszos általában a lehajtható asztal?
Fotó: Unsplash
Ahogy már leírtuk, van néhány dolog a repülőn, amit fertőtlenítés nélkül jobb meg sem érinteni. Az egyik közülük ez a bizonyos asztal, amit naponta maximum egyszer törölnek le, de akkor sem fertőtlenítik, pedig nem elég, hogy mindenki végigtapogatja, az utasok ezen esznek, de az is előfordul, hogy itt pelenkáznak. A kiömlött étel és ital sem ritka, tehát jobban járunk, ha mi magunk egy fertőtlenítő kendővel letöröljük, mielőtt használnánk.
Miért kell a telefont repülő módba kapcsolnunk a fedélzeten?
Sokan azt gondolják, a mobil a gép navigációját vagy más eszközeit zavarja. Ez így nem igaz. Inkább arról van szó, hogy a Federal Communications Commission (Szövetségi Kommunikációs Bizottság) azért tiltja a mobilhasználatot, mert a repülők nagyon sok rádióhullámot használnak, és a mobilok kiiktatásával védik ki az interferenciát. Repülés közben rengeteg mobiltelefon adótorony (cellatorony) fölött repülnek el, amelyeknek a hullámait használják repülés közben a pilóták és a repülőterek a tökéletes kommunikációhoz.
Mi történik, ha beindul egy szülés a levegőben?
Fotó: Unsplash
Általában az orvosok azt tanácsolják, a terhesség betöltött 7. hónapja után ne üljenek a kismamák gépre, sőt sok repülőtársaság nem is engedi, de vannak olyan vállalatok, amleyek 36. hétig engedik, hogy várandósan repüljünk, ha problémamentes a terhesség. Ha mégis beindulna a szülés, akkor sincs nagy baj, mert a stewardesseket egy részét erre is felkészítik, kiképzik a tanfolyam során. És a repülőn utazó orvosok és egészségügyi képesítésű utasok segítségét is kérik.
Miért eszik mást a kapitány és a másodpilóta?
Egy 1982-es eset miatt lett ez a protokoll. Abban az évben egy Bostonból Londonba tartó gépen a személyzet és az utasok is ugyanazt az ételt ették – és ugyanattól lettek rosszul. A tápiókapuding romlott volt és a járatot vissza kellett fordítani. Ezért döntöttek úgy, hogy az utasok és a gép épsége érdekében jobb, ha mást eszik a két pilóta, hogyha az egyikük rosszul lenne, a másik el tudja vinni a gépet a desztinációba és képes legyen biztonságosan landolni a repülővel.
Mennyire biztonságos villámlás közben repülni?
Fotó: 123rf
Úgy tervezték a repülőket, hogy viharban ne essen bennük kár, még akkor sem, ha villámcsapás éri őket. Hiába vannak fémből, ilyenkor Faraday-kalitkaként (az elektromosság nem jut be a gép belsejébe, az utazókat nem éri villámcsapás) elvezeti az elektromosságot. Az alábbi videón látszik, ahogy egy hatalmas erejű villám belecsap a KLM egyik Boeingjébe Amszterdam fölött felszálláskor. Az elektromos kisülés a bal oldali szárnyvégen hagyta el a repülőgépet. Természetesen az ilyen esetek után alaposan át szokták vizsgálni a gépeket.